Fordulat a devizahitel perekben? (bővített)

A törvényszék szóbeli indoklása során taglalta a per tárgyát érintő, az alkotmányosság fogalmával kapcsolatos jogszabályokat, miszerint jelen esetben nem érvényesül a polgárjogi "fegyveregyenlőség" elve, tehát a feleknek nem állt elegendő felkészülési idő a rendelkezésükre.

Ez volt az első eset, hogy a bíróság elfogadta a hitelintézet arra vonatkozó előterjesztését - amelyet eddig majdnem mindegyik pénzintézet indítványozott -, hogy függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz. A felperesek szerint ugyanis a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, a bíróság azonban mindezidáig elutasította ezeket az indítványokat.

Szintén pénteken a törvényszék két másik takarékszövetkezet által indított devizahiteles pert is tárgyalt, közülük a Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét elutasította a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a határozathozatal szóbeli indoklása során kiemelte, hogy a felperes szabad felhasználású kölcsönszerződései egyik időintervallumban sem feleltek meg az átláthatóság elvének, így tisztességtelenek és érvénytelenek.

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam elleni devizahiteles perében a törvényszék szeptember 10-re halasztotta az elsőfokú ítélethirdetést. Ez a takarékszövetkezet is kérte, hogy mielőtt a bíróság érdemben tárgyalná az ügyet, forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és az eljárás lefolytatásáig függessze fel a tárgyalást, azonban ezt a bíró elutasította.

A Fővárosi Törvényszék sajtótitkárságának tájékoztatása szerint a törvényi határidőig augusztus 25-ig összesen 79 keresetlevél érkezett a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába. Ezek közül 42 keresetlevelet utasítottak el idézés kibocsátása nélkül. Az alaki, formai, illetve egyéb okok miatt elutasított keresetlevelek közül a törvényes határidőben 23 pénzügyi intézmény nyújtotta be újra a keresetlevelét.

Sokan vitték perre, eddig hiába

A bankok és hitelintézetek a magyar állam ellen több mint félszáz pert indítottak. A Fővárosi  Törvényszék (FT) eddig minden egyes elé került ügyben vagy elhalasztotta az ítélethozatal, vagy elutasította a kérelmet, továbba sietve közölte, hogy nem tartja szükségesnek sem az Alkotmánybírósághoz (Ab), sem az Európai Bírósághoz való fordulást.

A Fővárosi Törvényszék most először, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében fogadta el a felperes hitelintézet javaslatát, és döntött úgy, hogy az Ab elé terjeszti az ügyet.

A most zajló perekben a mozgásterét alapvetően a 2014. évi XXXVIII. törvény szabja meg. A jogszabály a hitelszerződések (pontosabban fogyasztói kölcsönszerződések) egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állította fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek (pontosabban az azokban szereplő egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötések). Ám, ezt a vélelmet mindegyik magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni az állam elleni perben (az alapot a Kúria 2014. júniusi döntése jelenti). A felperesként szóba jöhető pénzügyi intézmények száma mintegy négyszáz, mindegyikük csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be - korábban szakértők másfél száz perre számítottak.

A Napi.hu összesítése szerint a mai három tárgyalással már 48-ra nőtt az FT elé került ügyek száma. Eddig első fokon nyolc (a mai, a Bóly és Vidéke, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezetével együtt tíz) perben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék: hét felperesi keresetet elutasítottak, míg a Magyar Cetelem Bank Zrt. és az UCB Ingatlanhitel Zrt. keresetének részben helyt adtak. A perek többségénél különböző szeptemberi időpontokra halasztották az elsőfokú döntés kihirdetését. Egy esetben (Banco Primus) pedig a bíróság megszüntette a pert, mert a felperes elállt a keresetétől.

A jövő hétfőn két ügyben ítélethirdetés következik: a PSA Finance Hungary Zrt. és a Retail Prod Zrt. ügyében az első tárgyalás egyarábnt szeptember 1-jén volt.

Így áll a perdömping: