A tömegközlekedéssel kapcsolatos esetleges változásokra utalva Varga Mihály magyar IMF-főtárgyaló hétfői meghallgatásán azt mondta: a kedvezmények megvonására vagy felülvizsgálatára nem készül a kormány. A Valutaalap az állami támogatási rendszer átalakítását kérte, azaz hatékonyságnövelést, hogy a szolgáltatás szintjét fenntartva kevesebb állami ráfordításból működjenek a közlekedési vállalatok.

Szakértők szerint ezzel szemben elkerülhetetlen a kedvezményrendszer felülvizsgálata, hisz jelenleg hétmillióan vesznek igénybe valamilyen kedvezményt (az ötvenszázalékostól a teljes díjmentességig), s ezt nem bírja el a vasút, illetve az állam.

A büdzséből tavaly 109, idén pedig 93 milliárd forintot fordítottak fogyasztói árkiegészítésre - mondta Fónagy János, a közösségi közlekedés átalakításáért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a napokban egy konferencián. Emellett az IMF-tárgyalások kapcsán nyilvánosságra került információkból az derült ki, hogy a közösségi közlekedés revízióját mindenképpen elvárják a hitel fejében.

Fogyasztói árkiegészítésre a 2013-as büdzsében is 93 milliárdot tervezett be a kormány, míg a helyközi és távolsági tömegközlekedést lebonyolító cégek (MÁV-Start, GySEV, Volánok) állami apanázsa 183 milliárd forintról 190 milliárdra emelkedik. Tetemes összegekről van tehát szó, de az is látszik, hogy reálértékben csökken a támogatás - főleg, ha az üzemanyagok drágulását vesszük alapul.

Varga Mihály júliusban - az IMF-EU-delegáció által felvetett további problémák közül a tömegközlekedést kiemelve - úgy nyilatkozott, hogy annak kevesebb pénzből kellene jobban, hatékonyan működnie. A vasút élén éppen azért volt változás, mivel nem készültek el az átalakítási tervek - jegyezte meg.

Tarlós István főpolgármester július közepén tárgyalt az IMF-delegációval. Budapest első embere akkor egyebek közt arról tájékoztatta a Valutaalap embereit, a város tömegközlekedésének működtetéséhez pénzre van szükség, ezért gondoskodni kell a dugódíj behelyettesíthetőségéről, amit nem a lakosságot vagy az üzleti szférát közvetlenül terhelő adókkal, hanem például a forrásmegosztás módosításával, az elektronikus jegyrendszer bevezetésével, közművezeték-adóval, vagy a parkolási bevételek fővároshoz rendelésével oldanának meg. A főpolgármester szerint a delegáció tetszését elnyerte, hogy Budapest a közösségi közlekedésben szétválasztotta a megrendelői és szolgáltatói szerepeket, a küldöttség tagjai pedig egyetértettek azzal, hogy az állam csak olyan mértékben vonulhat ki a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásából, amilyen mértékben tűnnek el a lyukak a BKV költségvetéséből.

Korábbi hírek szerint Brüsszel továbbra is vár arra, hogy a kormány a közösségi közlekedés költséghatékonyabbá tételére vonatkozó reformot hajtson végre. Az Európai Bizottság mind a tömegközlekedési, mind az energetikai szektorban a még állami kézben lévő vállalatok privatizációját is szeretné kiharcolni - amely kényes téma lehet a kormány központosító törekvései ismeretében.