Fordulat az ellenőrzésekben - bekeményített a hatóság

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A megyei kormányhivatalok munkavédelmi felügyelői 13 110 munkáltatónál 320 319 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták 2012 első három negyedévében. Ez elmarad a tavalyi adatoktól, amikor is 15 724 munkaadóhoz jutottak el és 387,6 ezer dolgozó munkakörülményeit ellenőrizték. A változás a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának tájékoztatása szerint a felügyelők létszámának kismértékű csökkenéséből adódik. A kiszabott munkavédelmi bírságok összege nőtt, 2011 első kilenc hónapjában 81,86 millió forint, idén 106,25 millió forint volt. Az átlagos bírságösszeg 222 ezer forint volt.

Ez különösen annak ismeretében érdekes tendencia, hogy az idén kiadott 18 396 munkavédelmi határozatnak mindössze 5,6 százaléka vont maga után egyáltalán valamilyen szankciót (szabálysértési, helyszíni, eljárási, illetve munkavédelmi bírság) és 479 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot. Nem lehet eltekinteni a bírságtól, ha emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe. A közigazgatási határozatokban összesen 65 095 intézkedést hoztak a felügyelők, amelyek közül 23,7 ezer volt munkaegészségüggyel kapcsolatos. A munkavédelmi intézkedések felét a kiemelt munkavédelmi és munka-egészségügyi intézkedések tették ki. A kiemelt munkabiztonsági intézkedések közül leggyakrabban továbbra is az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok, a munkaeszközök érintésvédelmi problémái, az emelőgépek üzemeltetési szabályainak megszegése, a létesítmények érintésvédelmi problémái, a közlekedési utak kialakítása, állapota, valamint a be- és leesés veszélye miatt kellett a felügyelőknek intézkedni.

Az építőipari teljesítmény visszaesése ellenére változatlanul ebben a szektorban találták a legtöbb súlyos munkavédelmi jogsértést a felügyelők az idei első három negyedévben. Továbbra is gyakori a magasban − tetőn, födémszerkezeten − való szabálytalan munkavégzés, melynek során a munkáltatók gyakran nem alakítják ki a leesés elleni megfelelő kollektív védelmet. Jellemző a szabálytalanul kivitelezett, hiányos építési állványok alkalmazása, a mobil szerelőállványok nem rendeltetésszerű használata, a nem megfelelő kialakítású, hibás létrák használata is. A szükséges egyéni védőeszközöket − leesés elleni egyéni védőeszköz, védősisak − sem mindig biztosítják, de használatukat sem követelik meg sok esetben. Esetenként a kikötési pont megjelölését, meghatározását elmulasztják, így a munkaöv viselése formális. Földmunkáknál a munkagödrök dúcolásának elmulasztása, az elkerítés hiánya is több esetben előfordult. Jellemzően elmulasztják a munkaterületet villamos energiával ellátó berendezések védőföldelését is.

A feldolgozó- és gépipari ágazatban a legtöbb probléma a gépek biztonsági berendezéseinek hiánya vagy működésképtelensége miatt tapasztalható. Több alkalommal számoltak be emelőgépek üzemeltetésével kapcsolatos szabálytalanságokról is. A mezőgazdaságban az erőgépek használata során találtak súlyos jogsértéseket, emellett a biztonsági berendezések − szállítószalagok, szállítócsigák ékszíjhajtások védőburkolatainak − teljes vagy részleges hiánya, nem megfelelő műszaki állapotuk, illetve dokumentációs hiányosságok miatt kellett intézkedniük a felügyelőknek. A kereskedelemben kevesebb súlyos jogsértést tártak fel, de az elmúlt három negyedévben néhány esetben tapasztaltak súlyos problémát az egyéni védőeszközök hiánya miatt. Volt példa zsákos anyag raktározása során a raklapok instabil egymásra helyezésére (lecsúszás-, ledőlésveszély), valamint egy munkabaleset vizsgálata kapcsán az is kiderült, hogy az áruk mozgatásához nem biztosítottak megfelelő, a munkavégzés körülményeihez igazodó munkaeszközt a dolgozóknak.