Összességében elmondható, hogy erős társadalompolitikai fordulat történt az elmúlt években és pozitív változások indultak el Magyarországon - mondta Czibere Károly az Emberi Erőforrás Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Tárki Zrt. Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatóján. Az államtitkár kiemelte, hogy 2010-2011 óta van erős növekedés, a foglalkoztatás nő, az inaktivitási ráta csökken, és 2013-tól csökkent a szegénység által veszélyeztetettek száma. Czibere szerint a Társadalmi riport 2016 kötetének kutatásai megerősítik a KSH számait

A 2014-2016 nagyon furcsa, ellentmondásos évek voltak Magyarországon, majdnem mindent dominált a migrációs válság ügye, ami most a népszavazásban csúcsosodott ki - mondta Tóth István György a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója. Ennek is köszönhető, hogy most ez a kérdés külön fejezetet kapott a könyvben - tette hozzá.

Kapcsolódó

A migráció szempontjából 2010-2011 fordulatot jelentett Magyarország életében: a migráció jelensége tartós maradt és a mindennapi közbeszéd részévé vált, az okok állandósultak, a hatások pedig egyre inkább érezhetőek - mondta Hárs Ágnes a Kopint-Tárki Zrt. munkatársa a kötet bemutatóján.

A szakember szerint az adatokból az látszik, hogy a 2014-es időszakra a Magyarországról történő elvándorlás elérte azt a szintet, ami a többi kelet-európai országban volt megfigyelhető az uniós csatlakozást követően. A migrációs állományok változása ugyan már komoly mértékű, de összességében arányában a magyar munkaerőpiacról hiányzó népesség számában ez még mindig elmarad a többi kelet-európai országokétól, egész egyszerűen azért, mert később indult el a folyamat, de ez 2010 óta jelentősen felgyorsult. Fontos és érdekes tanulságnak nevezte, hogy a magyarországi elvándorlás érzékenyen reagált arra a lehetőségre, amit a külső környezet kínált.

A közbeszédben azt a tapasztalást, hogy a jelentős kivándorlás Londonba irányul, a számok is mutatnak, ide 2011 körül nagyon meglódult az elvándorlás. A munkaerőpiacok megnyílásával viszont Ausztria és Németország felé is megindult a kivándorlás - az utóbbi két országba a szakmunkások elvándorlás volt nagyon jelentős. Ezt a munkaerő-piaci folyamatokban is lehet tapasztalni - tette hozzá.

Vissza a rendes kerékvágásba

A Társadalmi riport - ezután, hogy az aktuális köteteket 2012-ben alapítványi támogatással, 2014-ben közadakozással sikerült kiadni - ebben az évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága támogatásával jelent meg.

Az elvándorlás az oka a munkaerőhiánynak?

Hárs előadásában rámutatott, hogy az elvándorlás és a munkanélküliség között van valamilyen együttmozgás, de más kutatások azt is mutatják, hogy a munkanélküliség nem javítja, hanem rontja a külföldi munkavállalás esélyét - főleg, ha közmunkás az illető.

A munkaerőpiacon bekövetkezett - Hárs szerint inkább rövid távú, időszakos - javulás vélhetően inkább a munkaerő-piaci környezet hatására történik, ez lelassítja az elvándorlás ütemét Magyarországról, tehát a munkaerőpiacon a javulás nemcsak az elvándorlás miatt van, hanem az elvándorlás okán a munkaerőpiac átmeneti érzékenységének is köszönhető.

Az adatokból az is látszik, hogy miközben jelentős az elvándorlás, a bérek erre alig reagáltak, nagyon sokáig ellenállt a béremelésnek a munkaerőpiac. Az adatokból az látszik, hogy a kevésbé elvándorló, magas jövedelműek bére növekszik, miközben nagyon kicsi az a bérnövekedés, amit az elvándorlásnak sikerül kiváltania. Ez Hárs szerint igen komoly probléma. Érzékelhető erről némi társadalmi vita, de az is látszik, hogy a szakszervezetek reakciója nagyon lassú, a jelentős inaktivitásuknak is következménye, hogy nem sikerül jelentősebb béremelést kikényszerítenie az elvándorlásnak.

Tehát a munkaerőhiány nem szükségképpen és csak az elvándorlásnak a következménye, hanem a magyar munkaerőpiac egyéb jellemzőinek (pl. a bérek beszorítottsága) is betudható - mutatott rá.

Aggasztó jelenség

Az elvándorlás intenzitása ugyanakkor aggasztó jelzés, a szociális és társadalmi következményei érezhetőek. Hárs tanulmánya szerint az elvándorlás az aktív népességet a jelentős demográfiai fogyásnál nagyobb mértékben csökkenti, de ez korcsoport és iskolai végzettség szerint nagyon eltérő. Különösen a 30-45 éveseket érinti, kevéssé befolyásolja az alacsony iskolai végzettségűeket. A migráció esélye pedig a magasabb iskolai végzettségűek, a fiatalabbak, a férfiak és az egyedülállók esetében nagyobb.

Hárs a fentiek mellet megjegyezte, hogy Magyarországon a migráció növekedésével együtt gyorsan megjelent a közbeszédben is a "migráció kultúrája", a külföldi munkavállalás komoly lehetőségként fogalmazódik meg az érintett csoportokban, így felülértékelve a migráció előnyeit, ennek megfelelően alakulnak az életstratégiák kialakítására, az iskolázásra vonatkozó döntéseik.

Hárs elmondása szerint a magyar orvosok körében végeztek erre vonatkozó kutatást, amely azt igazolta, hogy a migrációval remélhető béreket és a külföldi munkavállalás lehetőségét is felülértékelik a migrációs tapasztalattal nem rendelkező otthonmaradottak a külföldön dolgozókhoz képest és ez az eltérés szignifikáns. Ebben a szakember szerint az lehet a veszélyes, hogy ez a narratíva felerősítheti a migrációt meghatározó tényezők hatását, azaz ez az elvándorlást jobban motiválhatja, felgyorsíthatja, mint ahogy ehhez a hazai munkaerőpiac alkalmazkodik.