A KSH előzetes számai szerint a háztartások fogyasztási kiadása tavaly átlagosan 66 ezer forint volt, ez ugyan 3,5 százalékkal magasabb a 2011-esnél, ám reálértéken 2 százalékos csökkenés. Élelmiszerekre és alkoholmentes italokra a háztartások 2012-ben 5,4 százalékkal többet költöttek, ez azonban reálértéken - a hatszázalékos áráremelkedés mellett - 0,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek a ruházatra és lábbelire fordított kiadások (reálértéken 7,2 százalékkal). Szintén jelentősen visszaesett a szeszes italra és dohányárura költött összeg (-8,1 százalék), amiben a többszöri jövedékiadó-emelés miatti rendkívüli áremelkedés fogyasztáscsökkentő hatása is szerepet játszott. A fogyasztás volumene kizárólag az egészségügyi kiadásoknál emelkedett (+1 százalék) a múlt évben.
A napi szükségletek (étkezéssel, lakhatással és iskolába, munkába járással kapcsolatos költségek) kifizetése után a háztartások jövedelmének alig több egyharmada maradt meg az egyéb kiadásokra, ez az arány a korábbihoz képest tovább szűkült. Az élelmiszerek erőteljes drágulása és a háztartások nehéz anyagi helyzete ellenére az élelmiszer-fogyasztásnál enyhén csökkent a saját termelésű fogyasztás aránya, a 2011-es 9,6-ról 9,3 százalékra.
Gyermek nélkül most rosszabb lett
Az egyes háztartástípusok fogyasztása között (2012. I. félévi előzetes adatok alapaján) jelentősek a különbségek: miközben az egyedülálló háztartások havi 104,5 ezer forintot költöttek, addig a három vagy annál több gyermekes háztartásokban ennek alig több mint harmada jut egy főre. Igaz, az egyszemélyes háztartások számára bizonyos költségek (lakásfenntartás) fajlagosan nagyobb terhet jelentenek. Az évek óta tartó tendencia - miszerint gyermekesek és a gyermek nélküliek fogyasztási kiadása közötti különbség folyamatosan nőtt - 2012-ben megtört, ugyanis a gyermeket nem nevelő háztartások fogyasztása nagyobb mértékben csökkent (-3,7 százalék), mint a gyermekeseké (-2,3 százalék). Ez elsősorban a gyermekek után járó adókedvezmények bevezetésének tulajdonítható.
| Háztartás típusa | Százalék |
| Egyedülálló | +0,5 |
| Több személy, gyermek nélkül | -4,4 |
| Egygyermekes | -4,5 |
| Kétgyermekes | -1,4 |
| Három és többgyermekes | +1,8 |
| Összesen | -1,5 |
| Forrás: KSH | |
Az, hogy a háztartások mennyi jövedelmet tartanak szükségesnek a megélhetéshez, szoros kapcsolatban áll jövedelmi helyzetükkel: 2012-ben a háztartások az átlagos színvonalú megélhetéshez egy főre havonta 120 ezer forintot tartottak szükségesnek, ez csupán 1,7 százalakkal magasabb az előző évinél - derül ki a KSH legújabb adataiból. (Ehhez képest 2012-ben a fogyasztói árak átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva.)
| Első tized | Utolsó tized | |
| Nagyon szűkös | 39 | 105 |
| Szűkös | 54 | 133 |
| Átlagos | 73 | 172 |
| Jó | 98 | 231 |
| Nagyon jó | 134 | 317 |
| Forrás: KSH | ||
A gyerekesek kevesebbel is beérik
Eszerint a magyarok szerint a nagyon szűkös megélhetéshez 70 ezer, a nagyon jó szinthez 215 ezer forintnyi bevételre volna szükség havonta. Ugyanakkor a felső jövedelmi tizedbe tartozó háztartások csaknem két és félszer annyi jövedelmet párosítottak az átlagos jövedelmi szinthez, mint az alsó jövedelmi tizedben élők, ez az arány az összes megélhetési szintre jellemző volt. A jövedelemelvárás szintjét a háztartásban nevelt gyermekszám is jelentősen befolyásolja: a gyermek nélküliek 139 ezer, a gyermekesek 84 ezer, azon belül a három vagy annál több gyermeket nevelő családok 64 ezer forintot társítottak az átlagos megélhetési szinthez, ebben a méretgazdaságosság is szerepet játszik - vélik a KSH szakértői.