Megfordult a trend a magyar lakosság EU-tagságról alkotott véleményében: a csatlakozás éve, 2004 óta egészen 2011-ig mindig azok voltak nagyobb arányban, akik szerint Magyarország számára az EU-csatlakozás egyértelműen pozitív (tízből hárman-négyen vélekedtek így), vagy se nem jó, se nem rossz (tízből három-öt válaszadó gondolta így), és mindig csak egy kisebbségi csoport nyilatkozott negatívan az EU-csatlakozásról (tízből egy-két válaszadó). 2013-ra mindez a megfordult: mára a legnagyobb csoportot az EU-csatlakozást rossznak tartók alkotják (tízből négyen); az elmúlt 3 évben másfélszeresére nőtt az így vélekedők aránya - közölte a TÁRKI kutatására (2004-2011 Eurobarometer, 2013. júniusi omnibusz kutatás, 1000 fős országos reprezentatív mintán) hivatkozva.

Eközben hasonló mértékű, de fordított irányú változás állt be az EU-tagságot vegyesen értékelők körében, így a 2010-es 45 százalék körüli szintről alig 20 százalékra esett e véleménycsoport aránya, azaz a "semleges" véleményűek részesedésének elolvadásával párhuzamosan jelentősen megerősödött az EU-tagságot kritikával illetők tábora. Emellett az EU-csatlakozást egyértelműen pozitívan megítélők aránya kisebb mértékben ugyan, de szintén csökkent és jelenleg tízből három magyar sorolható ide.

Idén nyárra tehát a magyarok 39 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó, míg 22 százalékuk szerint nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása.

Az iskolázottsággal növekszik a tagság támogatottsága

Az egyes társadalmi csoportok között figyelemre méltó eltérések vannak az EU-tagság megítélésében. Az iskolázottsági szint emelkedésével nő az uniós tagságot pozitívumként értékelők aránya: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják jó dolognak azt, hogy Magyarország az EU tagállama. Hasonló összefüggés látszik az anyagi helyzet saját megítélése és az ország EU-tagságának mérlege között: minél jobb a szubjektíven megítélt anyagi helyzet, annál valószínűbb, hogy az uniós tagságot jó dolognak tartja a válaszadó.

Míg a legrosszabb helyzetűeknek, azaz akik nélkülözések vagy havi szintű anyagi gondokkal küzdőknek csak alig negyede tartja az EU-tagságot jónak az ország szempontjából, addig a gondok nélkül élők körében több mint kétszeres, 61 százalék a pozitívan értékelők aránya. Az átlagosnál (32 százalék) kissé magasabb arányban (35 százalék) értékelik még így az uniós tagságot az aktívak, azaz akik valamilyen formában dolgoznak, a budapestiek (38 százalék) és a dél-dunántúliak (42 százalék), valamint azok, akik szoktak internetet használni (36 százalék).

Az elutasítok politikailag kevésbé aktívak

Ami a politikai aktivitás szerepét illeti, a tagság pozitív értékelése nagyobb politikai involváltsággal párosul és fordítva: az EU-tagságot rossz döntésnek tartók politikailag kevésbé aktívak, átlagon felüli arányban nyilatkoztak úgy, hogy nem mennének el szavazni a következő választásokon vagy nem tudják még, hogy elmennek-e, míg az uniós tagságot jónak értékelők a választásokon valószínűleg részt vevők körében vannak átlagon felüli arányban. Pártpreferenciák szerint csak a az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest közel kétszeres (58 százalék) az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben - írta a TÁRKI.