A Magyar Közút minden évben méri a kezelésében lévő utak forgalmát, amely az országos jelentőségű közutakat jelenti. Ez egy 32 070 kilométeres hálózat, amelynek része 1200 kilométernyi autópálya, 312 kilométer autóút, közel 7000 kilométernyi első és másodrendű főút, 18 ezer kilométernyi összekötő út, 4500 kilométer bekötőút, valamint számos csomóponti ág vagy a gyorsforgalmi utak pihenő útjai. Ide tartoznak a országos főutak településen átvezető szakaszai is. A országos hálózaton zajlik a forgalom 75 százaléka.

A mérés alapvető célja az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) meghatározása, amelynek számításakor a forgalom ciklikus ingadozásait is figyelembe veszik. A cég emberei az útszakaszok mintegy ötödén végeznek tényleges mérést, a többi szakaszon ezek alapján becsülik a forgalmat. Mivel azonban rengeteg adatuk van és ismerik a forgalom időbeli ingadozásait, elég pontosan meg tudják határozni, hogy milyen az egyes útszakaszok terhelése.

Kapcsolódó

Az eredményeket ráadásul nem csak járműszámban, de úgynevezett személygépkocsi egységben is megadják. A különböző járművek ugyanis eltérő mértékben terhelik az utakat, sőt ebben a tekintetben az sem mindegy, hogy lakott területek kívül, vagy belül haladnak-e. Egy személygépkocsi vagy kis kis tehergépkocsi egysége 1, de például egy szóló busz terhelése lakott területen kívül 2,5, azon kívül 1,8. Egy pótkocsi teherautó szorzószáma 2,5 minden úton, de egy motorkerékpáré külterületen 0,8, azon kívül 0,7.

Az adatokról fontos tudni, hogy azokat a szakemberek a hosszal súlyozott átlagban adják meg. Vagyis amikor a Magyar Közút adataiban azt olvasni, hogy például a teljes országos közúthálózat napi forgalma alig 4000 jármű, abban benne van az M0-s egyes szakaszainak százezerhez közelítő forgalma és a minimális kihasználtsággal működő bekötőutak is.

Az sem mindegy természetesen, hogy milyen típusú útról van szó, és mennyire jellemző rajta, hogy nyáron vagy hétvégén erősebb a forgalom. Ebben a tekintetben például az M7-es forgalma teljesen más jellegű, mint például az M3-asé vagy M5-ösé.

20 százalékkal több jármű 25 százalékkal többet fut

Ezekből az derül ki, hogy tavaly a teljes magyar úthálózatot átlagosan napi 4661 "személygépjármű egységnyi" jármű használta egy kilométerre vetítve. Ez a szám 5 évvel korábban, 2013-ban még csak 3731 volt, vagyis a növekedés 24,9 százalékos.

Ha csak az autópályákat nézzük, akkor a 2013-as 26 229 járműegység áll szemben a tavalyi 35 599-cel, így itt az emelkedés üteme már 35,7 százalék.

Mindez persze nem meglepő, tekintve, hogy a tehergépjármű-állomány tavaly már átlépte az 500 ezret, amely 20 százalékos emelkedés 2013-hoz képest. Személygépkocsikból 3,64 millió fut, 19,7 százalékkal több mint 5 éve. Nem csoda, hogy a magyar úthálózat állapota szinte semmit sem javult az elmúlt években.

Autópályák

Az 1173 kilométernyi autópályát naponta átlagosan, egy kilométerre vetítve 27 761 jármű használja. Ebből

  • 18 344 személyautó,
  • 4112 kis tehergépkocsi,
  • 251 szóló és 4 csuklós autóbusz,
  • 491 közepesen nehéz, 848 nehéz és 308 pótkocsis tehergépkocsi,
  • a nyerges vontatók száma 3315,
  • a speciális járműveké 17,
  • motorból pedig 70 közlekedik átlagosan (télen sokkal kevesebb, mint nyáron).

Ha mindezt a fent említett személygépjármű egységben fejezzük ki, akkor 35 600 darabos forgalom jön ki.

A járművek összesen naponta 32 571 189 kilométert tesznek meg. Öt évvel ezelőtt, 2013-ban még csak 19 900 jármű taposta az akkor 1132 kilométernyi autópályát, vagyis ennyi idő alatt 40 százalékkal nőtt az átlagos, kilométerre vetített forgalom.

Leterhelt M0-s

Vélhetően senkit sem lep meg, hogy Magyarország messze legforgalmasabb útja az M0, amelynek kapacitáskihasználtsága több szakaszon is 100 százalék feletti. Ezeknél a szakaszoknál már

biztosan lesz olyan időszak, amikor torlódik a forgalom és a megengedett legnagyobb sebességtől alacsonyabb sebességgel tudnak a járművek közlekedni

- írta kérdésünkre a Magyar Közút.

A kapacitáskihasználtságot az úgynevezett mértékadó óraforgalom (50. legforgalmasabb óra az évben) és az eltűrhető forgalomnagyság hányadosa adja meg. A Magyar Közút egyébként úgy számol, hogy az M0-son a 2x3 sávos szakaszokon 9 600, a 2x2 sávos szakaszokon pedig 6 400 személygépjármű egység tud áthaladni.

A Magyar Közút mérései szerint tavaly az M0 legforgalmasabb része 130 százalékos kapacitáskihasználtsággal a 48 és 51-es kilométerkő (+/- pár száz méter) közötti szakasz volt, amely a körgyűrű keleti részén, Pécel magasságában található. Az átlagos napi járműforgalom itt közel 68 800 darab, amelyből a legjelentősebb a 47 ezer személygépkocsi, a 10 ezer kis tehergépkocsi és a 7 ezer nyergesvontató. Ezeknél a számoknál mértek többet is az M0-on, csakhogy azok 2x3 sávos szakaszok, ez pedig csak 2X2-es.

Az ettől északra fekvő 2,5 kilométeres szakasz kapacitáskihasználtsága 123 százalék, de ugyan ennyit mértek az M0 szintén csak 2 sávos, a 42-es kilométerkő előtt kezdőd és a 44,5 km-nél végződő szakaszára. Ez a Maglód és az M4 leágazása közötti részt jelenti és - az előző szakaszokhoz hasonlóan - ez is ingyenes. 63,3 ezer jármű tapossa itt az aszfaltot napi átlagban.

A legtöbb jármű - 96,8 ezer - az M0 11 és 15 kilométere között közlekedik a mérések szerint, vagyis délen az M6-os csomópontjánál. Mivel azonban ott 3x3 sávon lehet közlekedni, a kapacitáskihasználtság "csak" 115 százalékos.

A legtöbb nyergesvontatóval, naponta 13 100 darabbal az M6 leágazástól nyugatra lehet találkozni, nagyjából a 9-es és a 11-es kilométer között.

Az M0 "elején", vagyis az M7 és az M1 közötti szakaszon aránylag gyér a forgalom, 57-61 százalékos kihasználtságot mért a Magyar Közút.

Ez azonban a kevés kivétel közé tartozik, az M0-son alig találni 90 százalék alá értékelt útszakasz, vagyis ha a következő években tovább nő a forgalom, akkor komoly problémákkal szembesülhetnek az autósok.

M1

Az M1-es autópálya kihasználtsága jellemzően csak a Pest megyei szakaszon lépi át a 100 százalékot, a legnagyobb forgalmat 108-109 százalékot a 16-os és a 27-es kilométer között regisztrálták, az M0 és Herceghalom között.

Emellett 100 százalékos kihasználtsággal használjuk az M1-es az 55-ös és a 66-os kilométer között, vagyis Tatabánya óváros és Tata között.

Ezektől eltekintve, a Budapesttől távolabb 40-80 százalékos kihasználtság jellemző. A 160 kilométeres M1-est naponta átlagosan 50,6 ezer jármű használja, a nyergesvontató-forgalom több mint 7800-as.

M2

A Budapesttől északra futó M2 szintén igencsak leterhelt volt 2018-ban. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy már évek óta zajlik a jelenleg 1x1 sávos út kiszélesítése 2x2 sávossá és az út nagy részén 60 kilométer per órás korlátozás van érvényben.

Az útszakasz leginkább leterhelt része a 20 és a 34-es kilométerkő közötti szakasz, vagyis Gödtől egészen a Fóttól északra található csomópontig. Itt 131 százalék a kapacitáskihasználtság és naponta áltagosan 25 600 jármű közlekedik rajta, ebből 20 ezer a személyautó és 1500 a nyerges vontató.

Vácig fokozatosan csökken az átlagos forgalom 90, majd azt követően 65 százalékosra.

M3

Bár ha a teljes útszakaszt nézzük, akkor az M0 messze a legforgalmasabb pálya, az M3 esetében a 4 sávos szakaszokat összevetve az autópálya első része nagyobb forgalmat (85118 jármű/nap) bonyolít le, mint a legnagyobb forgalmú 4 sávos M0 szakasz (68987 jármű/nap).

A 270 km hosszú teljes pályát napi 27,2 ezer jármű használja, amelyből 19,4 ezer személygépjármű és több mint 2000 nyerges vontató.

M5

Nem túl leterhelt az M5 sem, mindössze a budapesti első 3 kilométeren mértek 101 százalékos kihasználtságot, amely 58 ezer járművet jelent naponta. Később 60-80, Budapestől távolabb 50 százalék alatt kihasználtság jellemző.

M7

Bár az M7-esről vélhetően a legtöbb autósnak nem az jut eszébe, hogy milyen remekül járható, forgalommentes útszakasz, az éves átlagos forgalma alapján egyáltalán nem nevezhető túlterheltnek. Egyedül az első pár budapesti kilométer áll 100 százalék felett (107 százalék) és ahogy távolodunk a fővárostól, úgy lesz egyre kevésbé terhelt út az M7.

Az adatokból jól látszik, hogy a forgalom mérete Fejér és Veszprém megye határán esik nagyot: 75-ről 57 százalékos kapacitáskihasználtságra, amely napi átlagos 35,3 ezer helyett 28,7 ezer járművet jelent.