Az év elején még viszonylag kiegyensúlyozott forintárfolyamot láthattunk eurónként 380 körüli értékkel, de ha jobban megnézzük a grafikont, áprilistól is ez volt a meghatározó szint, persze kilengésekkel, 369 és 395 között. Úgy tűnt, hogy ezzel stabilizálódhat a 2018-tól 2022-ig gyengülő árfolyam, de aztán most január végén, majd különösen februárban heves gyengülés indult.
Miért gyengült eddig?
Fundamentális okot nehéz volt találni a folyamatra, ellenben lélektani jellegűt annál inkább: üzengetések zajlottak a jegybank és a nemzetgazdasági minisztérium között, így sokan joggal félhettek, hogy a jegybank nem tud teljesen szabadon eljárni, és ennek többek között a forint árfolyama látja kárát.
Az azóta megjelent adatok szerint a lakossági bizalom is minden leértékelődési szakaszban megingott, így sok forintot váltottak euróra, és azt külföldi bankokba vitték.
A jegybank jelentése szerint a teljes lakossági bankbetét-állomány 12 százaléka van külföldön, és ez nem kis arány: ennyien nem bíznak a forintban és a hazai pénzügyi rendszerben. Az első nagyobb kiviteli hullám még 2010-11-ben, a magánnyugdíjpénztárak államosításakor volt, a második röviddel ezt követően, 2011 végén, amikor bankpánik, pontosabban az ország fizetésképességével kapcsolatos ijedelem volt jellemző. A következő nagy hullám 2022-ben, a háború kezdete utáni forintzuhanáskor volt, de az adatok szerint még tavaly is zajlott kisebb mértékben a folyamat.
Kedvező fundamentum
Nem kizárható, hogy idén is zajlott ilyesmi, de ez nem jelentkezik az adatokban, az árfolyam márciusig tartó gyengülése viszont utalhat erre. Ugyanakkor ami ennél jelentősebb tényező, az a külkereskedelmi mérleg alakulása: a januári kisebb visszaesés után a februári többlet különösen nagy lett, 1,7 milliárd euró. A többlet így tartós, a szélesebb folyamatokat mutató fizetési mérleg is többletes lehet, ami euró beáramlást, ennek átváltása esetén forinterősödést okoz alapesetben.
Az elmúlt napokban indult, majd felgyorsuló forinterősödést vélhetően leginkább ez hajtotta: a folyamatosan fennálló exporttöbblet lehetővé teszi, hogy a lakosság további összegeket váltson át, persze ha megszűnnének azok az okok, amelyek ezeket kiváltják, talán még vissza is térne a pénzek egy része.
- Ehhez sok év után újra stabil forintárfolyam kellene,
- a kormány-jegybank csörték eltűnése a nyilvánosság elől,
- és végül az sem ártana, ha az Európai Unióval fennálló súrlódások, és így az uniós források visszatartása végképp lekerülne a napirendről.
Erős jegybanki üzenet
A mostani erősödésben döntő elem még, hogy a jegybak a múlt heti kamatdöntés után igen határozottan kiállt az árfolyam stabilitása mellett, jelezve, hogy nem tolerálja a gyengülést, mint inflációnövelő hatást. Ez a korábbiaknál határozottabb kijelentés volt, és a jegybanknak minden eszköze meg is van arra, hogy ezt érvényesítse. A devizatartalékok rekord magasságban, 46 milliárd eurón állnak az utolsó adat szerint, ami bőségesen lehetővé tesz akár közvetlen beavatkozást is a piacon.
A két tényező, az erős jegybanki üzenet és a rendkívül nagy exporttöbblet, úgy tűnik, elég volt ahhoz, hogy a forintból való menekülést, esetleg a forint elleni pozíciók nyitását lezárja. Ez önmagában segíti az erősödést nagy exporttöbblet mellett, így most nem lenne meglepő, ha a jelenlegi folyamat, melynek során 395-ről néhány nap alatt 389-re esett vissza az euró árfolyama, tovább folytatódna, akár a januárban látott legjobb, 375 körüli értékig.