Az április elején Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára piacra dobott emlékérme után pénteken újabb érmét bocsátott ki a jegybank. Az új, szögletes - téglalap alakú - ezüst és színesfém emlékérme Magyarország legrégebbi tudományos kutatóintézete, a Földtani Intézet 150 éves fennállása tiszteletére jelent meg.

A tízezer és kétezer forint névértékű emlékpénzérmék kibocsátásának további apropóját adja, hogy az intézetnek helyet adó - műemlékké nyilvánított - Art Geo Palota építési munkálatai 120 éve fejeződtek be. Az emlékpénzeket Szunyogh László (DLA) szobrászművész tervezte - derül ki a Magyar Közlönyből.

Kapcsolódó

Az 1869-ben alapított Földtani Intézet ma Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat néven szakértői segítséget nyújt a törvényhozás, az államigazgatás és az önkormányzatok részére a földtan, a geofizika, a bányászat, illetve a klímapolitika területén. Tevékenységéhez tartozik a hazai ásványi erőforrásokkal, vizekkel történő fenntartható gazdálkodás elősegítése, az energiaforrások földtani vonatkozásainak kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok vizsgálata. Kiemelten kezeli a Kárpát-medence és Európa országaival történő szakmai együttműködést.

Lehet, de nem érdemes fizetni vele

A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott emlékérmék törvényes fizetőeszközök, tehát névértéken bárhol el kell azokat fogadni, de a nemesfém- és színesfém-tartalmuk, valamint a művészeti értékük miatt nem erre valók.

Sőt, a jegybank szerint kerülni kell az emlékérmékkel való fizetést, mert zavarja a normál pénzforgalmat. Az emlékérmék ugyanis az egyedi kivitelezés és korlátozott példányszám mellett pont azzal őrzik meg különleges értékközvetítő szerepüket, hogy nem vesznek részt a napi vásárlásokban.

Mi van az új érméken?

A jegybank tájékoztatója szerint az emlékérmék előoldala a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Art Geo Palotájának Stefánia út felőli részletét ábrázolja, amely 120 évvel ezelőtt Lechner Ödön tervei alapján épült fel. Az előtérben a virágmotívumokat ábrázoló Zsolnay kerámiákkal díszített oromzat látható, míg a háttérben az épület tetőzetének csúcsa jelenik meg, a földgömböt vállaikkal tartó Atlasz figurákkal.

A hátoldalon központi motívuma egy úgynevezett ammonitesz fosszíliát tartalmazó mészkődarab, mely az érmeoldal alsó kétharmadát tölti ki. Az ammoniteszek maradványai kiváló kormeghatározó tulajdonsággal rendelkeznek, mivel egy-egy nemük általában legfeljebb 1-2 millió évig élt, evolúciójuk földtani értelemben rendkívül gyors volt, így a maradványokból viszonylag könnyen meghatározható a kor, amelyben léteztek. A fosszília metszeti ábrázolásának beazonosítását az ammonitesz felirat segíti, mely az ábrázolás fölött a körvonalat követi.