Múlt héten a forint rég nem látott mértékben gyengült, ami meg is lepte a piacot. A folyamat hétfőn is kitartott, és amint ez a kamatdöntés indoklásából is kiderült, már a jegybankot is meglepte, de legalábbis úgy döntött, hogy reagálnia kell rá. Ez lett a 100 helyett 75 pontos kamatcsökkentés, amely teljes piaci sikert aratott, hisz kevesebb mint 24 óra leforgása alatt 5 forinttal lett kevesebb az euró, vagyis ennyit erősödött a hazai fizetőeszköz.
Mi áll a háttérben?
A forint kisebb gyengülése tulajdonképpen már a múlt hét előtti héten elkezdődött, de ez nem volt jelentős: 380-ról 382-ig kapaszkodott az euró. Ez teljesen normális folyamat, hisz három hónapja nagyjából a 376-385 közti sávban mozgott az árfolyam. Múlt hét kedden kisebb erősödésnek indult, már csak 382 forintot kellett adni az euróért, de akkor robbant bomba: megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vitafelvetése a változó kamatozású hitelek referenciakamat módosításáról, ami hirtelen zuhanást váltott ki az árfolyamban.
A vitafelvetésből igazi, sajtóban közvetített nyílt vita lett, ez azonban igen rossz hatást váltott ki a piacon: a befektetők számára a kormány és a jegybank újbóli esetleges konfliktusát jelezte, ami magyar kitettségük csökkentésére ösztönözhette őket. A problémát, a kockázatot több helyen érzékelhették, mert az NGM gyors megoldást talált a Bankszövetséggel az eleve átmeneti problémára.
Erős jelzés a jegybanktól
Ez azonban önmagában nem nyugtatta meg a piacot, vagy egyszerűen csak kivártak a befektetők az MNB keddi kamatdöntéséig: mindenesetre a forint árfolyama egy hét leforgása alatt 382-ről 390-re módosult az euróhoz képest, ami rég nem látott gyors gyengülés. A jegybank reagált: az eredetileg 100 bázispontosra tervezett kamatcsökkentésből 75 bázispont lett, és hangsúlyozták is az indoklásban, hogy a makrogazdasági helyzet bőven elbírt volna 100 bázispontot, az egyhetes pénzpiaci turbulencia viszont nem.
Ezzel az MNB egyértelműen jelezte, hogy a pénzpiaci stabilitás, a forint árfolyama elsőrendű prioritás. Ha a gazdaság résztvevői olyan felvetésekkel élnek, amely ezt a stabilitást veszélyezteti, akkor a jegybank ezt korrigálja, a piacokat megnyugtató lépést tesz, még ha így lassabban is csökken az alapkamat, noha minél gyorsabban eljuthatna a jelenlegi infláció által indokolt 6-7 százalékos szintre.
Ledolgozta a javát
A piaci résztvevők bizalma azonnal megjött, hisz már a kamatdöntés kihirdetnek pillanatától gyakorlatilag tépni kezdték a forintot: rendkívül gyorsan erősödött. Ilyen rendszerint akkor történik, amikor nagyon felerősödik a vételi oldal, az eladói pedig gyenge, így a vevők egymásra licitálnak. A folyamat szerdán is tovább zajlott: a kamatdöntés előtti 390-ről szerda délre 385-re módosult az árfolyam, ami rég nem látott heves erősödés, és egyúttal a múlt kedd óta lezajlott eurónkénti 8 forintos gyengülésből 5-öt máris sikerült visszaerősödni.
Érdemes hangsúlyozni, hogy a forint fundamentális alapjai makrogazdaságilag meglehetősen stabilak. A külkereskedelmi mérlegben tavaly is, idén is nagy többlet jelentkezik, idén már az ennél szélesebb fizetési mérleg is erősen többletes lesz. A jegybank devizatartaléka, ahogy ezt Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, csúcson van, a 45 milliárd eurót közelíti, és az uniós pénzek érkezése is nagyon fontos tényező.
A bizalom visszatért
Az árfolyam gyengülését így érdemben csak a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése okozhatja, azt pedig leginkább a múlt hetihez hasonló helyzetek váltják ki. A bizalmat viszont erősíti, hogy a jegybank fellép a piaci turbulenciák esetén, ráadásul az igen magas devizatartalék meg is növeli ennek mozgásterét. Ezek alapján jó esély van rá, hogy helyreáll a forint ősz vége óta látott stabilitása.