Az ING elemzői szerint a nemzetközi befektetői környezetet továbbra is a Fed eszközvásárlási programjának várható mérséklése határozza meg, ugyanakkor jelentős kockázatokat látnak az adósságplafonnal kapcsolatban. Ezeknek azonban a bekövetkezési valószínűsége kicsi - teszik hozzá. A hitelezés élénkül a tengerentúlon, ami azt mutatja, hogy a fellendülés tartós és robusztus lehet - olvasható az ING Bank legújabb elemzésében. Az eurozóna is kikerült a recesszióból, a régióban továbbra is törékeny a konjunktúra.
A magyar gazdaság a második negyedévben is növekedni tudott, igaz a bővülés üteme érdemben lelassult. A kereslet emelkedésének a szerkezete lényegesen megváltozott a második negyedévben: a belső felhasználási tételek (fogyasztás, beruházás) csökkenő trendje megtört, míg a nettó export növekedési hozzájárulása negatívvá vált. Bár egyetlen negyedév adatából nehéz messzemenő következtetéseket levonni - jegyzik meg az elemzők -, azonban a belső kereslet jelentős importvonzata azt sugallja, hogy a hazai gazdaságban rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitások szintje nem olyan mértékű, hogy egy jelentős keresletnövekedést könnyen kielégítsen. A fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom elsősorban a kormányzati intézkedések miatt bővül.
A beruházások is élénkültek az elmúlt negyedévben, ami elsősorban a költségvetési beruházások felfutásával magyarázható. Kedvező hatást fejthet ki az állóeszköz-felhalmozásra a jegybanki Növekedési Hitelprogram (NHP). A program teljes összege eléri a GDP 9,5 százalékát, így egy kisebb hasznosulás esetén is érdemben emelheti a beruházási aktivitást. Az eszköznek ugyanakkor költségei is vannak: egyrészt a költségvetést 80-120 milliárd forinttal terheli, másrészt a bankszektor vesztesége tovább emelkedhet, amennyiben a 2,5 százalékos kamatspread nem elegendő a hitelezés kockázatainak a kigazdálkodására. Emellett a kettős kamatrendszer torzító hatása is jelentkezhet - vélik az ING elemzői, akik mindezekkel együtt összességében a programot pozitívan értékelik.
A hazai infláció tartósan alacsonyabb pályára került az elmúlt időszakban. A keresleti oldal és a költségtényezők alakulása a dezinflációs folyamatot támogatja, emellett a várakozások is historikus mélypontra süllyedtek. Az elkövetkező egy évben várható érdemi áremelkedési nyomás a magyar gazdaságban.
A forint lassú gyengülésére számítanak az ING szakemberei az elkövetkező fél évben, amit a historikus mélyponton lévő kamatkülönbözet, a fizetési mérleg többletének várható mérséklődése, a választások miatt élénkülő költségvetési költekezés, és a devizaadósoknak nyújtott újabb mentőöv körüli bizonytalanság okoz.
A jövő év második felében a kamatemelési ciklussal párhuzamosan a forint felértékelődik. A nemzetközi befektetői klíma változékonysága jelentős befolyással bír az árfolyamra, illetve a kamatokra. Az elemzők szerint a kockázati étvágy kisebb megingása az árfolyamot, míg a nagyobb eladási hullám inkább a kamatokat mozdítaná fölfelé. Egy hirtelen 310 fölé kúszó kurzus az inflációs célt is veszélyezteti, így joggal várható, hogy a jegybank lépni fog az irányadó ráta emelésével a forint védelme érdekében.
2012 | 2013 | 2014 | |
GDP | -1,6 | 0,6 | 1,9 |
Háztartások fogyasztási kiadásai | -1,2 | 0,4 | 2,1 |
Beruházások | -3,8 | 0,3 | 3,1 |
Export | 2 | 4,1 | 6 |
Import | 0,1 | 5,1 | 7 |
Munkanélküliség | 10,7 | 10,4 | 10,2 |
Bruttó bérek emelkedése | 4,7 | 3,5 | 4,9 |
Infláció | 5,7 | 1,9 | 2,4 |
Jegybanki alapkamat az év végén | 5,75 | 3,2 | 4,5 |
EUR/HUF éves átlag | 289 | 298 | 300 |
EUR/HUF év végén | 291 | 302 | 295 |
Költségvetés ESA egyenlege | -1,9 | -2,9 | -3,1 |
Forrás: ING |