A forintosítás ellen jogvédelmet jelenleg csak az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tud nyújtani - állítja a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE). A szervezet azt is részletesen elmagyarázza, hogy mit tegyen az adós, aki ezt a jogi utat szeretné választani.

Február 1-jén lépett hatályba a forintosítási törvény amelynek értelmében a bankok átváltják forintra az adósok tartozásait és új - forintban kifejezett - havi törlesztőrészletet állapítanak meg. E két lépéssel megszűnik a szerződésekben az árfolyamkockázat, a havi törlesztőrészlet összege pedig kiszámítható lesz. E miatt viszont az adósoknak lényegesen több pénzt kell majd visszafizetniük a bankoknak, mint amennyi pénzt eredetileg kölcsönként felvettek. A PITEE a forintosítási törvényt összeegyeztethetetlennek tartja az európai jogállami hagyományokkal, amelyek szerint ugyanis, a parlament nem avatkozhat be polgári jogi jogviszonyokba.

Annak érdekében, hogy az EJEB foglalkozzon valaki hitelügyével, annak első lépésben a magyar Alkotmánybírósághoz (Ab) - az alkotmányjogi panasz beadványmintája innen letölthető - kell fordulnia jogorvoslatért. A magyar Alkotmánybíróság a beadványát minden bizonnyal el fogja utasítani. Azonban az elutasító határozatot majd mellékelni kell az EJEB-nek címzett beadványhoz - írta a PITEE.

Az Ab nem gyors

Tavaly december végéig több mint 300 devizahiteles fordult kérelemmel az Alkotmánybírósághoz. Bár az alkotmánybírósági eljáráshoz nem kell ügyvéd és az eljárásnak nincs költsége, a testület nem sieti el, hogy reagáljon a beadványokra. Az egyesület beszámolója szerint mivel az Ab ügyrendje két határidőt nem szabályoz: egyrészt az alkotmányjogi panaszok átvételét követően hány napon belül kell dönteni annak "befogadásáról"; másrészt a kérelem előterjesztését követően a "jogosult testületnek" hány napon belül kell döntést hoznia. A két fix szabály csupán az, hogy a befogadott alkotmányjogi panaszokat 180 napon belül az ügy eldöntésére jogosult testület elé kell terjeszteni, illetve az előadó alkotmánybíró az első tervezetet a befogadást követően száznyolcvan napon belül az ügy eldöntésére jogosult testület elé terjeszti.

A strasbourgi EJEB-hez fordulni akkor is lehet, ha az alkotmánybírák szándékosan húzzák az időt. A PITEE azt javasolja az elszánt devizahitelesnek, hogy nyújtsanak be minél hamarabb alkotmányjogi panaszt, és várjanak 4-6 hónapot, mielőtt a strasbourgi fórumhoz fordulnak kártérítésért.

Mit lehet elérni egy perrel az EJEB-nél?

A strasbourgi bíróságon kártérítést lehet kérni a deviza-hitelszerződések érvényben tartása miatt. A kártérítést a magyar államnak kell majd megfizetnie, mert megsértette a devizahitelesek emberi jogait azzal, hogy törvénnyel átírt magánjogi szerződéseket. A PITEE szerint ugyanis a forintosítási törvénnyel a magyar állam felmentette a bankokat a semmis szerződések okozta kártérítési felelősség alól. Kártérítést ezért nem a bankok, hanem az állam fog fizetni.

A kár összegét egyszerű számítással ki lehet majd számolni. Ez egy akkora forint összeg lesz, ami a módosított szerződések végleges lezárásához szükséges.

A pereskedést választó devizahiteles a banktól az elszámolásról és a forintosításról kapott levelet mindenképpen őrizze, mert majd azt is csatolni kell a strasbourgi beadványához.

A devizahiteles elszámolás helyességét a pénzügyi békéltető testületek vizsgálják majd és a devizahitelesnek kell majd bizonyítaniuk azt, hogy az elszámolás hibás. A PITEE szerint azonban a devizahiteleseknek aligha lesz sok esélyük eljárást nyerni a bankjuk ellen.

Az egyesület azt sem javasolja senkinek, hogy a korábbi deviza alapú hitelét kiváltsa egy újabb forint hitellel. Aki ugyanis a korábbi szerződését lezárja, az elveszítheti a jogát arra, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhasson kártérítésért. A PITEE javaslata szerint mindenki maradjon a jelenlegi szerződésében, és élvezze a csökkentett törlesztőrészlet előnyeit a strasbourgi bíróság döntéséig.