A Cambridge-ben dolgozó Giancarlo Corsetti, a Tübingeni Egyetemen oktató Gernot Müller, valamint a Bonni Egyetemen tanító Keith Kuester közös - a 2008-as válság skandináv országokra gyakorolt hatását elemző - tanulmánya szerint, ha kitör egy globális válság és a világ vezető jegybankjai már nulla százalék közelébe vágták a kamatokat, akkor egy kis, nyitott gazdaság, amely kötött árfolyamrendszert használ, esetleg egy monetáris unió része, komoly bajba kerülhet. Ennek oka, hogy az érintett országnak nem rendelkezik az önálló monetáris politika lehetőségeivel. Ráadásul gyorsan begyűrűzik hozzá mind a globális recesszió, mind a defláció.
Skandináv példa
Kapcsolódó
A professzorok azért a skandináv államokat választották, mert hasonló fejlettséggel, intézményrendszerrel, gazdasági erővel és kulturális háttérrel rendelkeznek, komoly különbség ugyanakkor, hogy míg Norvégia és Svédország rugalmas árfolyamrendszert használ saját devizával, addig Dánia kötött devizaárfolyam mellett működik. Míg Finnország jó összehasonlítási alapot jelent a többivel, mert tagja az eurózónának.
A végeredmény szerint a svéd és a norvég deviza jelentős leértékelődést mutatott a válság első évében - később fokozatosan erősödtek -, ami amellett, hogy segített távol tartani a globális deflációs hatásokat, a gazdaság viszonylag gyors talpra állását tette lehetővé.
Ezzel szemben a kötött devizaárfolyam nem biztosította a kellő rugalmasságot a finn és a dán gazdaságban. Ennek pedig lassú és vontatott gazdasági erősödés lett az eredménye.
A Pénzügyi Szemle Online cikke megjegyzi, hogy bár a tanulmány nem foglalkozik Magyarországgal és a forinttal, ám a magyar is egy kicsi és nyitott gazdaság, ezért felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e euróra cserélni a forintot, ha az nagyobb mozgásteret jelent egy gazdasági válságban, csökkenti az ország kitettségét.