A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
A Monetáris Tanács döntött úgy, hogy a végtörlesztések miatt megnövekedett banki devizaigény fedezetéhez eurót biztosít a jegybanki tartalékokból. A jegybank célja ezzel az volt, hogy megakadályozza a nagy volumenű devizaváltások miatti árfolyamkilengést. Ha a bankok a devizapiacon szerezték volna be a szükséges devizát, az nem csupán számottevő forintgyengülést eredményezhetett volna, hanem ráadásul gyengülés felé ható spekulációs hullámot is indíthatott volna - derült ki a legfrissebb MNB-szemle bemutatóján.
A jegybanki eszköz kidolgozását ugyanakkor nagymértékben nehezítette, hogy a szükséges végtörlesztésre kerülő állomány nagysága, vagyis a fedezéshez szükséges deviza mennyisége bizonytalan volt.
Pontos kalkulációt nem közöl a cikk, hogy a jegybanki forrásbiztosítás nélkül a végtörlesztéseknek milyen hatása lett volna az euró/forint árfolyamra, de azt lehet tudni, hogy a devizatartalékból 2,6 milliárd eurót kellett a bankoknak nyújtani, ami a végtörlesztéshez kapcsolódó devizaigényük 60 százalékát fedezte (a maradékot a piacról, vagy anyabankjaiktól szerezték be).
A most megjelent MNB-szemle tanulmányának szerzője szerint a szervezett jegybanki akció nélkül számottevő árfolyamhatással kellett volna számolni, amelynek utólagos árfolyamválság-kezelési eszközökkel való kezelése sokkal költségesebb lett volna - vélte a jegybanki szakember, aki szerint a Monetáris Tanács ezért preventív jelleggel döntött a programról. Ennek keretében 22 tendert tartottak, és a rendelkezésre bocsátott eurót 302 forintos átlagárfolyamon adták el a hitelintézeteknek (valamivel a piaci ár fölött).
A jegybanknak a paraméterek meghatározása során ügyelnie kellett arra, hogy ne legyen túl drága a forrás a bankok számára, hogy minél több bank a jegybanktól szerezze be a devizát, ugyanakkor ne ösztönözze őket túlfedezésre.
Másfelől szigorú megfelelési szabályokra is szükség volt. Ilyen volt például, hogy a partnerek csak a végtörlesztések megvalósulását követően férhettek hozzá a tendereken megvásárolt devizához, addig azt az MNB-nél kellett tartaniuk (egynapos deviza-swapok görgetésével).
A feltételek között szerepelt továbbá, hogy a bankok a kapott devizát először csak rövid - éven belüli - külső forrásaik törlesztésre fordíthatták. Ezt a feltételt az ország sérülékenységének a rövid külső adósság csökkentésén keresztüli mérsékelése tette szükségessé. A tanulmány szerzője szerint mind a piaci szereplők, mind a jegybank sikeresnek ítélték a programot.