Forró ősz jöhet - váratlan helyről kaphat nagy pofont a kormány

Az elmúlt évek erőszakos nyomulása után a magyar kormánynak egyenlő feltételek között kell újrafogalmaznia átláthatóságról vallott elképzeléseit, ha nem akar Azerbajdzsán mellé ülni a szégyenpadra. A K-Monitor, a Sunlight Foundation, a TASZ és a Transprency International Magyarország egy éve fordult a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (OGP) - amelynek Magyarország is tagja, és az irónia kedvéért maga az Orbán-kormány vállalta a tagságot 2012-ben - a közérdekű adatok megismerhetőségének újabb korlátozását illetve a kormány és a civilszféra közötti érdemi párbeszéd hiányát tapasztalva.

Az egyik legnagyobb korrupcióellenes szervezet ennek nyomán eljárást indított, amely a civileknek adott igazat. A feddés kínos, de a java még csak most következik - írja a K-Monitor a blogján -, hiszen ősszel létre kell hozni egy olyan fórumot, ahol kormány és civilek egyenlő félként tárgyalhatják újra a nyitott kormányzás és a közhatalom átláthatóságának legfontosabb kérdéseit.

A K-Monitor szerint a befolyásos szervezet mellett elkötelezett tagállamok többek közt a magyar kormány alibizését tapasztalva döntöttek úgy, hogy bevezetnek egy olyan eljárást (response policy), melynek keretében felszólíthatják a renitens tagországokat az OGP játékszabályainak a tiszteletben tartására. A legfontosabb, a kormányok által gyakran szem elől tévesztett játékszabály a kormányok és a civilek konstruktív párbeszéde, ezt kéri számon most a magyar kormányon a szervezet, amelynek irányító bizottságát a világ számos országának miniszterei és államtitkárai, valamint befolyásos nemzetközi civil szervezetek képviselői alkotják.

Leszűkült a mozgástér

Magyarország esetében a fő probléma az, hogy a magyar kormány nyílt kormányzati akciótervének kialakításában elakadt a párbeszéd, megszűnt a valódi szakmai együttműködés - így az egész folyamat a lényegét vesztette. Nem tett jót az ügynek, hogy a kormány hadjáratot indított a kritikus civilek ellen a Norvég Alap támogatásai ügyében. A kabinet ráadásul folyamatosan farigcsálja az információszabadságot, amiről ősszel szintén számot kell adnia a civilek és a nemzetközi közvélemény előtt.

Az OGP egy több mint 100 oldalas tanulmányban elemezte a magyarországi helyzetet és megállapította, hogy a magyarországi trendek valóban szűkítik a civilek mozgásterét, amely "különösen aggasztó a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, az átláthatóság csökkenése és a sajtó függetlensége elleni támadások tükrében".

A jelentés szerint az alapvető szabadságjogokat korlátozó jogalkotás és a kormánnyal baráti szervezetekkel (úgynevezett GONGO-kkal) folytatott álkonzultációk aggodalmakat keltenek a nyílt kormányzás alapelveinek tükrében. A dokumentum olyan konkrét eseteket is megemlít, mint az EGT-Norvég Alap civil támogatásait elosztó szervezetek zaklatása és az ezzel kapcsolatos erőszakos rendőrségi eljárás vagy a bevándorlókat segítő civilek elleni lejárató kampány. A civil tér folyamatos szűkülését eredményező kormányzati intézkedések nyomán a civil társadalom szereplői továbbra is bizonytalan helyzetben vannak.

A K-Monitor megjegyzi: a feddésben megfogalmazottak nem bírnak újdonsággal azok számára, akik követték az elmúlt évek hazai fejleményeit, ám az OGP tagság komoly eljárási garanciákat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan kell eljárnia egy kormánynak ahhoz, hogy tisztázni tudja a fentihez hasonló aggályokat. A szervezet konkrét ajánlásokat fogalmazott meg, világos feltételeket és határidőket szabott a magyar kormánynak, hogy újraindítsa a párbeszédet az antikorrupciós vállalásokról. A magyar kormány az észrevételek véleményezésére 30 napot kapott.

Az ajánlások között a következők szerepelnek:

• A kormány teremtse meg a folyamatos párbeszéd mechanizmusát (PDM), aminek keretében egyenrangú félként tárgyal az érintett civil szervezetekkel.
• A PDM a társadalom széles körű bevonásával dolgozza ki az új kötelezettségvállalásokat - nyíltan, közérthetően és felelősséget vállalva, online és személyes konzultációk szervezésével.
• Az OGP vállalások irányában olyan konkrét vállalások megtétele, mint hogy az Állami Számvevőszék rendszeresen felügyelje a köztulajdonban álló cégek gazdálkodásának nyilvánosságát; a párt- és kampányfinanszírozás hatékony módosítása; az információszabadságra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata; elektronikus közbeszerzési rendszer elindítása.
• További megfontolandó javaslatok közt szerepel: kormányzati átláthatóságot felügyelő ombudsman létrehozása; KEHI függetlenítése a Miniszterelnökségtől; civil szervezetek külföldi befolyásoltsággal történő lejáratásától való tartózkodás; rágalmazás cselekményének eltávolítása a bűntetőügyek közül és újra polgári eljárásrend közé helyezése; civil szervezetekhez kapcsolódó korrupciós ügyek független bírósági eljárásban tárgyalása.