Egy teljes ágazatra - az oktatásra, az egészségügyre vagy a tömegközlekedésre kiterjedő sztrájk még a kormányt is meghátrálásra késztethetné, esélyt adna arra, hogy a munkavállalók elérjék a követelésüket - vélik a Policy Agenda kutatóintézet szakértői. Szerintük van esély egy ilyen nagy munkabeszüntetésre az idei első féléven, annak ellenére, hogy a magyarok ritkán sztrájkolnak.

A probléma gyökere, hogy az alacsony keresetűek széles rétege úgy érzi, nem képes kijönni a havi fizetéséből. Ezt nevezi a szakirodalom dolgozói szegénységnek, ami nem új jelenség, ám a magyar reformok sikerességéről szóló kormánypropaganda felerősítette azt az érzést, hogy az emberek kaphatnának magasabb bért a munkájukért. Emellett szól a kivándorlás miatt sok helyen kialakult munkaerőhiány is.

Kapcsolódó

Most másképpen van?

A bizonytalanságot fokozza, hogy szemben az elmúlt évekkel tavaly év végén a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői nem tudtak megállapodni egymással a minimálbérről, a garantált bérminimumról és a bérajánlásról. Ha ez összejött volna, akkor a kormány leinthette volna az ágazati követeléseket, mondván: van országos megállapodást, mindenki tartsa magát ahhoz.

A sztrájk elleni érv ugyanakkor, hogy a KSH adatai szerint 2010 és 2014 között 12 sztrájk volt Magyarországon, amelyekben csupán ötezer ember vett részt. Ez ugyan nem számít kirívóan alacsonynak a volt szocialista országokhoz képest, de azt mutatja, hogy a magyarok nem ezt tartják az érdekérvényesítés fő eszközének. A kormány tehát bízhat abban, hogy nehéz lesz tömegeket rábírni a munkabeszüntetésre.

Mintha másképp lenne

A Policy Agenda elemzői azonban úgy spekulálnak, hogy ez a helyzet változhat, mert a társadalomban egyre rosszabb vélemény alakul ki az oktatásról, az egészségügyről és a tömegközlekedésről. Az alacsony bérek, az elvándorlás és a rossz munkakörülmények miatt romlik ezeknek a szolgáltatásoknak a színvonala, amit mindenki a saját bőrén érezhet.

Így létrejöhet egy társadalmi összefogás a dolgozók és a "szolgáltatásaikat igénybe vevő" társadalom között amire szükség lenne egy sikeres - de az szolgáltatásokat igénybe vevőknek kényelmetlenséget okozó - sztrájkhoz.

Leállhat az ország

A legkomolyabb problémát a közlekedési ágazat okozhatja, mert a tömegközlekedés leállása káosszal járna. A MÁV-vezetők bérének emelése politikai hiba volt. Egy kormányrendelet lehetővé tette, hogy kétmillió forint helyett akár ötmillió forintot is kereshessenek, miközben a dolgozóknak csupán félszázalékos emelést tennének lehetővé. Ehhez társul a növekvő munkaerőhiány, amely növeli a dolgozók leterheltségét. Hasonló a helyzet a városi tömegközlekedésben és a Volán társaságoknál is.

Vagy mégsem

Az elmúlt öt évben soha nem voltunk ennyire közel ahhoz, hogy valódi, az ország életére is hatással levő sztrájk legyen Magyarországon vélik a Policy Agenda szakértői. Még mindig messze vagyunk azonban egy általános sztrájktól. Ezt nem csak a "magyar néplélek" akadályozza, hanem az is, hogy a közélet iránt aktív társadalmi rétegben erős a kormánypártok támogatottsága. Ezért egy általános, kormányellenes megmozdulás aligha hozható össze.