A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet Nations in Transit 2012 (Nemzetek átalakulóban, 2012) című, az MTI által ismertetett értékelése a tavalyi évvel kapcsolatban összesen hét területen vizsgálta a demokrácia helyzetét a térség 29 országában, a legjobb teljesítményt 1, a legrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve.

Magyarország a választási folyamat megítélésében 2,25, a civil társadaloméban pedig 2 pontot kapott. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormányzás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,5, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,75, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető. Magyarország összesített pontszáma 2,86.

Csökkenő demokráciapontok

Ezzel Magyarország a "megszilárdult demokráciák" rangsorában (ebbe a kategóriába az 1 és a 2,99 közötti összesített pontszámot kapott országokat sorolták) az utolsó helyre került. Ebben a kategóriában Szlovénia (1,89 pont) áll az élen Észtország (1,93), Lettország (2,11), Lengyelország (2,14), Csehország (2,18), Litvánia (2,29) és Szlovákia (2,5) előtt. A sort Magyarország mögött Bulgária (3,14) és Románia (3,43) folytatja, de ez a két ország a FH szerint már a "félig konszolidált demokráciák" osztályába tartozik. Magyarország közeledését ezen kategória felé, valamint az ország demokratikus pontszámának romlását a jelentésben két külön táblázat érzékelteti.

A jelentés a szövegében is külön kihangsúlyozta, hogy "Magyarország demokratikus pontszáma az elmúlt néhány év során folyamatosan hanyatlik, ami által közelebb került a félig konszolidált demokráciák kategóriájában található Romániához és Bulgáriához".

"A 2011-es magyarországi események ismételten azt bizonyítják, hogy a demokratikus fejlődés pozitív pályáját még az EU-ban sem lehet biztosra venni" - hangzott az FH-jelentés, aggasztónak nevezve azt a sokéves stagnálást és növekvő számú visszaesést, amely azokban az országokban következett be, amelyek "a feltételezések szerint átlépték a küszöböt és csatlakoztak a megalapozott demokráciákhoz".

"Magyarország ma alaposan próbára teszi azt a felfogást, amely szerint az ilyen átalakulás visszafordíthatatlan" - fogalmazott a jelentés.

"Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Viktor Janukovics ukrán elnök az úgynevezett reformok ürügyével szisztematikusan lebontja a kulcsfontosságú fékek és ellensúlyok rendszerét" - vélekedett a jelentéssel kapcsolatban David J. Kramer, a FH elnöke a szervezet által kiadott közlemény szerint - "A jelek szerint 'putyinizálják' az országukat, ami ironikus, mert a putyinizmus tavaly még Oroszországban is elvesztette a hitelét."

A FH megállapítása szerint Magyarország, amely valamikor az egyik legjobban teljesítő országa volt, a mutatói tekintetében immár második éve olyan romlást mutat, amely a legkirívóbb az új uniós tagállamok között. 2011-ben négy kategóriában mértek éles visszaesést Magyarország esetében, az FH fél-fél pontot rontott az ország osztályzatán a választási folyamat, az ország demokratikus kormányzása, valamint az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége megítélésében.

A FH szerint a magyarországi médiakörnyezet korlátozóbbá vált az új jogszabály következtében, amely jelentős hatalmat biztosít kormányzati kinevezetteknek a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása és az észlelt jogsértések büntetése ügyében. A jelentés szerint az új EU-országok közül különösen Magyarországon növekedett meg a médiára gyakorolt politikai és gazdasági nyomás.

Hanyatló médiafüggetlenség

A FH arra a megállapításra jutott, hogy Magyarországon - Bulgária, Csehország, Litvánia, Románia és Szlovákia mellett - az elmúlt öt évben hanyatlás volt tapasztalható a médiafüggetlenség kérdésében.

Magyarország egyike annak a 8 országnak - Albánia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Bulgária, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna mellett - ahol a FH a bírói függetlenség hanyatlását állapította meg, úgy értékelve, hogy "az igazságügyi igazgatás jelentős átalakítása megnyitotta az utat a bíróságok közvetlenebb politikai manipulálása előtt." A szervezet szerint az Orbán-kormány "folytatta hatalmának megszilárdítását a névlegesen független felügyeleti és igazságügyi szervek fölött" és "széles körű támadást intézett az intézményi elszámoltathatóság és az átláthatóság ellen".

"Orbán Viktor miniszterelnök pártja, a Fidesz arra használta fel parlamenti szupertöbbségét, hogy az év folyamán keresztülerőltessen egy új alkotmányt és módosításokat hajtson végre az igazságszolgáltatásban, tovább gyengítve a fékek és ellensúlyok rendszerét az országban. Ráadásul, az új választási törvény a kormánypártnak kedvező módon átrajzolta a parlamenti választási körzeteket és olyan korlátozásokat vezettek be, amelyek meggyengítik az ellenfelet, gyakorlatilag annak bebiztosítására, hogy a Fidesz megtartsa hatalmát" - hangzott a FH értékelése.

Kettős mércét lát a KIM

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-hez szerdán eljuttatott reagálásában úgy fogalmaz, a Freedom House kettős mércével méri a közép- és kelet-európai demokráciákat, miközben a "megértés legkisebb jelét sem mutatja" a kommunizmusból örökölt hibák miatt további változást igénylő térség, így Magyarország iránt. A minisztérium emlékeztet, az erős kormányzati és a kétharmados parlamenti többség egy demokratikus választásnak és nem "valamiféle szuperhatalom építésének" köszönhető. Emiatt pedig "Magyarország Európa egyik legstabilabb, legkiszámíthatóbb politikai vezetésével bír" - fűzik hozzá.

A tárca közleményében a nemzetközi jogvédő szervezet több állításával szemben is vitába száll. A KIM szerint a Freedom House hibásan állítja például, hogy az alkotmány elfogadása jelentősebb konzultáció nélkül történt, a valóságban ugyanis azt nemzeti konzultáció és parlamenti előkészítés előzte meg. Valótlannak nevezik továbbá azt is, hogy a jobboldali félkatonai szervezetek előretörtek, hiszen szerintük éppen a kormány fékezte meg és tiltotta meg létezésüket.

A minisztérium ugyancsak valótlannak tartja, hogy visszaesés lenne a választási folyamatban, hiszen az Országgyűlés az Alkotmánybíróság korábbi javaslatainak megfelelően rajzolta újra a választókerületeket. Megjegyzik továbbá, hogy a közelmúltban bevezetett egyfordulós választási rendszer nem szokatlan Európában, illetve máshol sem, a mindenkori választás eredményét pedig ettől függetlenül továbbra is a választópolgárok döntik el. A tárca elfogadhatatlannak tartja továbbá, hogy a szervezet a visszaesés okaként nevezi meg a külhoni magyaroknak biztosított választójogot, miközben ez szerintük számos más nyugati demokratikus országban is hasonlóan működik. "Ezzel egy régóta létező diszkriminatív helyzetet számol fel Magyarország, hiszen szinte az összes uniós tagország lehetővé teszi határon túl élő polgárainak, hogy szavazzon a parlamenti választáson" - olvasható a KIM közleményében.

Kiemelik még, "a médiaszabadságra tett, már jól ismert kijelentések kapcsán, újra csak a tényekre hívjuk fel a figyelmet": a sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát az alaptörvény, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. "Sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába" - fűzik hozzá.

A minisztérium a kormány antikorrupciós programjára is felhívja a Freedom House figyelmét. Hangsúlyozzák emellett az igazságszolgáltatás függetlenségét, sőt a bíróságok -igazságszolgáltatási reformnak köszönhető - hatékonyabb működését is.

A KIM közleménye végén egyetért azzal a megállapítással, hogy az önkormányzatok működését pénzügyi nehézségek veszélyeztetik. Sajnálatukat fejezik ki ugyanakkor, hogy a jelentésből szerintük kimaradtak ennek okai, vagys az "előző kormányok miatti drámai eladósodás, a rossz feladatelosztás, a folyamatos forráskivonás, az elmaradt reformok".