A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9. és 11. között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az állami oktatás megítélését, és a tanárok tüntetései nyomán felmerült ügyeket - írja közleményében a Publicus Intézet.

Az utóbbi hetekben komoly vihart kavart a tanárok által kezdeményezett tüntetéssorozat, olyannyira, hogy mára tízből kilenc megkérdezett (91 százalék) hallott róla. A tanárok követeléseit nyitottsággal fogadja a többség, a válaszadók háromnegyede (76 százalék) összességében egyetért velük, és mindössze 14 százalék aki egyet nem értését jelezte. Minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik ebben a kérdésben, még a Fidesz szavazók kétharmada (65 százalék) is egyetért.

Kapcsolódó

A tanárok fontosabb követelését vizsgálva az látszik, hogy a válaszadók a diákokkal szemben támasztott túlzó követelményeket (38 százalék), az alacsony tanári fizetéseket (28 százalék), a túlzó tanári követelményeket (24 százalék), valamint a tankönyvválasztás szabadságának megszüntetését (22 százalék) gondolják a legfontosabb problémának. A gyermektelenek és az MSZP szavazók körében ez a sorrend némileg megváltozik: ők az alacsony tanári fizetéseket tekintik a legfontosabb követelésnek (36 és 44 százalék).

A tanárok komoly támogatásra számíthatnak a választóktól: a megkérdezettek kétharmada (65 százalék) szerint összességében jobb lenne a hazai oktatás, ha a céljaik teljesülnének. Ebben a kérdésben is minden vizsgált társadalmi csoport egyetért. Leginkább a 30 évnél fiatalabbak, és az MSZP szavazók gondolják így (77 és 78 százalék, míg legkevésbé a Fidesz szavazói (55 százalék).

A megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) szerint az utóbbi években romlott az állami oktatási rendszerben tapasztal állapotok, és itt is egyetértés mutatkozik a különböző társadalmi csoportok között. Csakúgy, mint annak a kérdésében, hogy ki a felelős a jelenlegi állapotokért. Itt teljesen egyértelmű többség (55 százalék) a Fidesz kormány, és a jelenlegi oktatási vezetést nevezte meg felelősnek. Ebben az esetben a felelősségi viszonyok még egyértelműbbek, mint az egészségügy esetében: minden más felelőst 5 százaléknyi, vagy kevesebb válaszadó említett - közölte a Publicus Intézet.