Miközben a budapesti kormány igyekszik összhangba hozni gazdaságpolitikáját a pénzügyi realitásokkal, Magyarország a végső határig teszteli, mit bírnak a befektetők idegei - kezdi mai magyar anyagát a Financial Times (FT) internetes portálja. A csütörtök a rekorddöntések napja volt - folytatódik az összefoglaló -, a forint 324 forint/euróval soha nem látott szintre gyengült, az egyéves kötvények aukcióján 9,96 százalékos a hozam alakult ki, miközben a tízéves papíroké 11,34 százalékra szállt el.

Ez elég volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy akcióba lépjen - elkezdjen visszahátrálni az IMF-fel és az EU-val szembeni tanúsított vonakodó magatartásától. Fellegi főtárgyaló a lehető leghamarabb megkötendő megegyezésről beszélt sajtótájékoztatóján, Martonyi külügyminiszter azt mondta az FT-nek, hogy a kormány bármiről és mindenről kész tárgyalni, és semmilyen előfeltételt nem támaszt. A piacok kissé magukhoz tértek, a forint feljött 317,9-re az euróval szemben.

Nem ez a harc volt a végső

Ugyanakkor Magyarország harca a piacokkal nem ért véget, Orbán kormányfő csak lélegzetvételnyi időt nyert - folytatja az FT elemzése. Miután a forint 20 százalékot veszített értékéből nyár óta, az állam és a magánadósok külföldi tartozásaik árnyékában élnek, az adósságok okozta pénzügyi összeomlás veszélye továbbra is kritikus szinten áll.

Benoit Anne, a francia Société Generale stratégája lakonikusan így foglalta össze a helyzetet: Jelenleg Magyarország a legsérülékenyebb ország az összes feltörekvő ország összehasonlításában. Timothy Ash, az RBS feltörekvő piaci szakértője szerint Magyarország végül idén megállapodásra jut az IMF-fel, egyedül az a kérdés, hogy ez a mostaninál is agresszívebb piaci rohamok előtt vagy után következik be.

Gyurcsány és Bajnai jól muzsikált

Az elmúlt három évben, amióta 2008-ban az IMF kedvezményes hitelének igénybevételére szorult, Magyarország, stabilizálta gazdaságát, elsősorban csökkentette költségvetési hiányát - utal az FT a korábbi kormányok válságkezelésére. Orbán kormányfő azonban sarokba szorította magát azzal, hogy 2010 derekán kijelentette: Magyarországnak nincs szüksége a Valutaalap újabb segítségére.

Az FT ezt követően felsorolja az ország potenciális külföldi szövetségeseit irritáló kormányintézkedéseket a magánnyugdíjvagyon elkonfiskálásától a bankadón keresztül a végtörlesztésig, ami arra kényszerítette a bankokat, hogy lenyeljék ügyfeleik devizahiteleken keletkezett veszteségét. Ezt követően megjegyzi, hogy az EU tegnap közölte: nem tárgyal Budapesttel a pénzügyi segítségről, amíg nem garantálja a jegybank jogainak érvényesítését.

A számok a kormány ellen vannak

A kétharmados parlamenti többségre támaszkodó, szétforgácsolt ellenzékkel szembe néző kormányfő nem fog könnyen meghátrálni, de a számok ellene vannak - írja az FT. A magánszféra és az állam teljes küladóssága a GDP 140 százaléka, így Magyarország kölcsönfelvételi szintje hasonló a sérülékeny eurózónatagokéhoz.

A kormány 15 milliárd dollárra teszi a teljes 2012-es hitelfelvételi igényét, amiből kétmilliárd kell a költségvetési hiány finanszírozására. Bankárok azonban a teljes külföldi finanszírozási igényt - magánadósokét és az államét együtt - 42 milliárd euróra becslik.

Ötmilliárd eurós lyuk 2012-ben

A jegybank egészséges, 33,6 milliárd eurós tartalékkal rendelkezik, ám nem szeretné ezt a pénzt a véleménye szerint a kormány gazdaságpolitikai hibái miatt keletkezett költségekre fordítani. Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője úgy számol, hogy Magyarországnak 2012-ben ötmilliárd euró kiadására nincs forrása, ezt a lyukat egy EU-IMF hitelből foltozhatja be.

Ez nem nagy összeg, de ha van rá forrás, annak drámain nagy bizalomerősítő hatása lehet. Budapest egymást erősítő pozitív fejleményekre számíthatna: a befektetők hajlandóak lennének vásárolni a magyar kötvényeket, a hozamok csökkennének, a forint erősödne.

Jöhet a pánik - mégse maradunk egyedül

A hatás "fordítva" is igaz: az EU és az IMF közbelépése nélkül a befektetők pánikba eshetnek, annak minden brutális következményével. Magyarország bajainak eddig korlátozott hatása volt szomszédaira. Szemben 2009-cel a befektetők most jobban különbséget tesznek a régió országai között, egyenként mérlegelik kockázatosságukat.

Az eurózóna válságának elhúzódása miatt azonban a problémák járványos terjedésének veszélye továbbra is óriási. A korábban idézet szakértő, Benoit Anne úgy véli, hogy az év végi ünnepek után drámai erővel jelent meg újra a fertőzés veszélye a feltörekvő piacokon.