A Fudan Magyarországra tervezett campusáról rendezett kerekasztal-beszélgetést a CEU Demokrácia Intézete és a CHERN nemzetközi kutatók részvételével, amelyről a Szabad Európa számolt be. Az eseményen ugyan a Fudan Egyetem részéről nem volt jelent résztvevő, bár megkeresték az intézményt. Viszont így is érdekes információk hangzottak el a következőkről:
- a megszólalók szerint a kínai egyetemeken tanszabadság van,
- a nemzetbiztonsági kérdéseket figyelembe kell venni,
- Németországban nem lehetne Fudan,
- a magyar érdekek háttérbe szorultak a Fudannal szemben,
- állítólag a kínai fél is beletesz 540 milliárdot a Fudanba, és uniós hitelben is reménykedik a kormány,
- előfordulhat, hogy a Kínai Kommunista Párt fogja leállítani a beruházást.
Utóbbi a legérdekesebb állítás, amiről David Goodman, a nemzetközi kapcsolatok szakértője beszélt, ugyanis szerinte előfordulhat, hogy a Kínai Kommunista Párt kaszálhatja el a magyar beruházást. A szakember ezt annak kapcsán vetette fel, hogy azt tapasztalta az utóbbi években, hogy a kínai oktatási minisztérium arra törekszik, hogy Kínában tartsa az egyetemistákat, nem pedig arra, hogy támogassa a külföldre küldésüket. Mint ismert a tervezett intézményben főként külföldiek tanulhatnának, a magyar hallgatók számára állami támogatású képzést nem indítanak.
Goodman szerint elképzelhető, hogy a Fudan lobbistái egy szintig eljutottak a kínai állampártban, és így az egyetem alá tudott írni egy megállapodást a magyar kormánnyal, ám könnyen előfordulhat, hogy nem lesz semmi a nagyratörő tervekből, mert amint beindulna a megvalósítás, a párt leállítja.
Az eseményen a szétvevők főleg arról beszélt, hogy a kínai egyetemeken tanszabadság van. Wolfgang Röhr korábbi sanghaji német konzul példaként hozta, hogy jelenleg a Tongji Egyetem Német Tanulmányok Központjának kutatója és őt hét év alatt mindössze kétszer kérték meg arra, hogy valamiről ne beszéljen az óráin, de szerinte ez még belefér.
Sigrun Abels, a Berlini Műszaki Egyetem (TU Berlin) kínai tudománnyal és technológiával foglalkozó központjának vezetője azt mondta viszont, hogy a tudományos kutatás szabadságát hangsúlyozó bonni deklaráció érvényes az EU-ban, amelynek alapértéke a nyitottság, de szerinte Németországban nem épülhetne fel a Fudan Egyetem. Anja Karliczek oktatási miniszter például nemrégiben arról beszélt, hogy Németország túl nagy teret adott a Konfuciusz Intézeteknek, és felszólította a német egyetemeket, hogy zárják be azokat. Az elmúlt időszakban megromlottak a két ország kapcsolatai.
Simon Marginson oxfordi professzor viszont kritizálta, hogy nem transzparens a projekt, benne az egyetem finanszírozása sem az. Szunomár Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és a KRTK Világgazdasági Intézet kutatócsoport-vezetője is transzparencia kérdéseit hozta fel az ügyben, amit az ellenzék is kritizál.
Közvélemény-kutatási eredmények alapján a budapestiek több mint 95 százaléka nem ért egyet az egyetem létrehozásával.