Mobiltelefonokra és internetre úgy költ többet tavaly az átlagos magyar háztartás, hogy az élelmiszerekből a drágulás miatt egyre inkább az olcsóbbat keresi, az amúgy is ritkaságszámba menő vendéglőbe járáson, szórakozáson, kultúrán tovább spórol. Oktatásra az átlagmagyar - saját bevallása szerint - egy korsó (olcsóbb) sör árát fordítja.

A fogyasztási kiadások egy főre jutó havi összege 2011-ben 63,5 ezer forint volt, ami nominálisan ugyan közel 3 százalékkal nőtt 2010-hez képest, a volumenindex 1,2 százalékos csökkenést mutatott. A kiadások szűk egynegyedét felemésztő élelmiszer-fogyasztás volumene ennél kétszer nagyobb tempóban, 2,7 százalékkal csökkent, miután az élelmiszerek 7 százalék feletti drágulására az olcsóbb termékek vásárlásával reagáltak a fogyasztók. (Ez a diszkontláncok piacrészesedésének növekedésében is megmutatkozik - a szerk.)

Forrás: KSH

Ahogyan enni, úgy fűteni és világítani is kell, így továbbra is 27 százalék körül van a háztartási energiára, lakásfenntartásra fordított kiadások aránya. Közlekedésre a kiadások bő tizedét költjük, vagyis a napi szükségletek fedezésén túl kevesebb mint 40 százalék marad az összes többi kiadásra.

Ezek között jelentősebben spórolt az átlagmagyar a kultúrán, szórakozáson, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatáson, illetve az egyéb termékeken és szolgáltatásokon. (Lásd a táblázatot.) Több jutott ugyanakkor hírközlési szolgáltatásokra, azaz internet- és mobil-előfizetésre, készülékvásárlásra - mindebben a KSH szerint az okostelefonok térnyerése is ludas. A 13 százalékkal 4,2 ezer forint fölé növekvő havi átlagos kiadás ezzel meghaladja a szórakozásra fordított összeget és majd kétszerese a vendéglátásra költött pénznek. És ami igazán sokkoló lehet: kevesebb, mint tizedekkora összeget költött az átlagpolgár oktatási szolgáltatásokra, mindössze 375 forintot.

Saját tervének tett keresztbe a kormány

A háztartások egy része annak ellenére fogta vissza fogyasztását, hogy a reálbér-emelkedés és a családi adókedvezmény bevezetése pozitív hatással volt jövedelmi helyzetükre. Ennek oka - a magas törlesztőrészletek mellett - a végtörlesztés volt, vagyis a kormány saját intézkedésével vágott alá azon keresletélénkítési céljainak, amivel részben az egykulcsos szja bevezetését indokolták.

Nem meglepő, hogy az alsó és felső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása értékben és szerkezetben is jelentős különbségeket mutat. A felső ötödbe tartozók összes kiadása (118 ezer forint) több mint háromszorosa az alsó jövedelmi ötödbe tartozókénak (34,4 ezer forint).

Az alsó ötödbe tartozók összes kiadásuk 60 százalékát költik élelmiszerre és lakásfenntartásra, illetve háztartási energiára, míg a felső ötödbe tartozó háztartásoknál ugyanez az arány csak 41 százalék. (Emlékeztetőül: a teljes átlag 51 százalék körül van.) Az alsó ötödben az összes háztartáshoz képest arányaiban 6,9 százalékponttal többet, 31 százalékot költenek élelmiszerre a háztartások, élelmiszerre pedig 29 százalékot. Más a helyzet a közlekedési kiadások esetében, amelyre 2,7 százalékponttal kevesebbet, 8,2 százalékot költenek.

Ez utóbbi oka, hogy az alsó jövedelmi ötödben több az inaktív személy, akiknél értelemszerűen nem jelenik meg jelentős tételként a közlekedési kiadás. A felső jövedelmi ötödbe tartozóknál ezek az arányok fordítva jelennek meg. Az élelmiszer 5,7 százalékponttal, a lakásfenntartás 3,8 százalékponttal kisebb részt tesz ki az összfogyasztásból az összes háztartáshoz képest, míg közlekedésre a tehetősebbek 2,2 százalékponttal többet fordítanak az összes fogyasztásukból. Ennek egyik oka, hogy közöttük magasabb az aktívak, jobban képzettek - ráadásul a jövedelmezőbb munkahelyeken foglalkoztatottak - aránya, akik a jobb fizetés érdekében hosszabb utazásra is hajlandóak, amely esetükben megnöveli ennek a kiadási csoportnak a jelentőségét. A másik ok, hogy ezek a háztartások sokkal magasabb arányban rendelkeznek gépkocsival, esetenként több gépkocsival, így üzemanyagra is többet költenek.

Forrás: KSH