A fürdők vendégforgalma a covid-időszakban megtorpant, de azóta évről évre emelkedik, 2023-ban a fürdők bevétele elérte a 238 milliárd forintot és több mint 33 millió látogatója volt a fürdőknek, hangzott el a Magyar Fürdőszövetség sajtótájékoztatóján, tavalyi pontos árbevételi adatokkal még nem rendelkeznek. 

Az Economx kérdésére válaszolva Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára elmondta, hogy idén kisebb, 5 százalékos áremelést terveznek a fürdők. Tavaly az egy főre jutó nettó átlag belépő ára 75 százalékkal magasabb volt, mint 2019-ben.

Míg 2019-ben egy fürdőbelépő 2300 forintba került, 2024-ben átlagosan 4000 forintot kellett fizetni a fürdőjegyért.

A fürdők látogatószáma tavaly 5 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, azonban a 2019-es rekord vendégszámot még mindig nem sikerült elérni. A 2024-es vendégadat 10 százalékkal marad el a 2019-es fürdőzők számától, mondta Zámbori Péter, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke. Kiemelte: a gyógyászati fürdőlátogatások maradtak el a legjobban.

Kapcsolódó

Gyógyfürdő nagyhatalom vagyunk

A Magyar Fürdőszövetség szerint a turisztikai ágazat legerősebb motorjai a gyógyfürdők. A fürdőszövetséghez tartozó fürdők száma 108, jelenleg 220 fürdő van Magyarországon.

A top magyarországi fürdővárosokkal kapcsolatban Zámbori Péter, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke elmondta: a sorrend Budapest, Hévíz, Hajdúszoboszló, Debrecen, Sárvár, Zalakaros és Gyula.

Példaként említette, hogy a Széchenyi fürdőt évente 1,3 millióan látogatják, egy közepesen népszerű fürdőt évi 300 ezer látogató, a top fürdőket pedig évente 500 ezer vendég keresi fel.

A magyarországi fürdők turistamágnesek, világszerte Budapestet és Hévízet a gyógyvizei miatt ismerik. Egy termálfürdő az utazási döntést jelentősen befolyásoló tényező. A külföldiek 70-80 százaléka a fürdők miatt választja Magyarországot, mondta Zámbor Péter.

Nincsenek könnyű anyagi helyzetben a fürdők, minden forintot meg kell fogniuk, emelte ki Balogh Zoltán. A fürdőszövetség üdvözli, hogy dedikáltan van egy olyan személy, aki az egészségturizmussal és fürdőkkel is foglalkozik, utalt ezzel Balogh Zoltán Lang Róbertre, akit tavaly novemberben neveztek ki egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztosnak.

Kiemelte: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott gyógykezelések támogatásának újragondolásáról is tárgyalnak a miniszteri biztossal. 

Kasszacsökkenés a gyógykezeléseknél

A NEAK a gyógykezelésekre 2022-ben még nyolcmilliárd forintot biztosított, tavaly 4 milliárdot, 2025-ben pedig már csak 2,5 milliárd forintot, az egészségbiztosító a kasszacsökkenést a kihasználatlansággal indokolta, mondta Balogh Zoltán.

Ugyanakkor a betegek számára a kezelések ára, - amire évente kétszer is jogosultak - 80-120 ezer forintba kerül, ezt pedig már csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, fogalmazott a főtitkár.

A fürdőkben folyamatosan emelkedik a bankkártyás fizetések aránya, mára elérte a 70 százalékot is. A  Szép-kártyás költéssel kapcsolatban Balogh Zoltán kiemelte, nem örülnek annak, hogy már építőanyagvásárlásra is lehet használni, mert ez a döntés a fürdők számára látogatószám csökkenést jelenthet.

Elindult a minősítés

A vendégek elvárják a minőséget, versenyhelyzet van. A fürdők minősítésével kapcsolatban a főtitkár elmondta, van egy kritériumrendszer, ami egy weboldalon elérhető. A minősítés önkéntes és 77-féle kritérium szerepel benne, a digitalizációtól, a fürdők honlapjáig, a higiéniai feltételektől, a kollegák kommunikációjáig sok minden szerepel benne.

A minősítés után a fürdők 1-5 közötti csillagot, valamint védjegytáblát is kaphatnak.

Eddig körülbelül tíz fürdő minősítette magát, de a jó példa gyorsan terjed, mondta Balogh Zoltán. A fürdők a minősítést három évre kapják meg, de bármikor visszaminősíthetők, ha nem felelnek meg a kritériumoknak, tette hozzá Zámbori Péter.

A keleti országrészben a schengeni határ nyitás után jelentősen nőtt a Romániából érkező vendégek száma, mivel már nem kell várakozniuk a turistáknak, ha Magyarországra érkeznek. Példaként említették, hogy tavaly nyáron volt olyan nap, amikor a vendégek 83 százaléka romániai volt.

A fürdők üzemeltetői mindenféle kihívásokkal is szembesülnek, példaként említették, hogy rengeteg medencét kell átalakítani egy jogszabályváltozás miatt vízforgatóssá, valamint az  inflációval és annak további hatásaival is számolniuk kell. Emellett a magas energiaárak miatti többletköltségek is fejtörést okoznak a fürdőigazgatóknak, hangzott el a Magyar Fürdőszövetség sajtótájékoztatóján.