A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet akként rendelkezik, hogy a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője, valamint bizonyos esetekben a járási hivatal, másodfokon pedig a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja. Felügyeleti szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

Ezek alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges azon kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

  • a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  • ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  • nem gazdasági célú vízigény.

A fentiek mellett a kút engedélyezésének feltétele a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése. Fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén pedig annak megállapítása, hogy az előzőekben felsorolt feltételeknek megfelel és nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket - hívja fel a figyelmet Fekete Klaudia a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása - teszi hozzá.

Bírság is kiszabható

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény előírja, hogy abban az esetben, ha a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény megvizsgálása után a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság mértéke az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet. Fontos azonban, hogy a magánszemélyekre kiszabható bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot - emeli ki Fekete Klaudia.

Az a személy, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, például fúrt kutat, abban az esetben mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak - teszi hozzá a szakértő.

Engedélyt kell kérni!

Mindezek alapján a bírság kiszabásának megelőzése céljából a D.A.S. JogSzerviz azt javasolja, hogy ügyelve a közelgő határidőre, azon fúrt kúttal rendelkezők, akik eddig még nem kértek fennmaradási engedély, mielőbb tegyék meg bejelentésüket és kérelmezzék az engedély megadását a települési önkormányzat jegyzőjétől.

A kérelemnek része egy dokumentáció is, melynek kötelező elemei között szerepel többek között a kérelmező személyes adatai, valamint kötelezően meg kell adni a kútra vonatkozó műszaki adatokat is, illetve fényképeket is csatolni kell a kútról.

A dokumentáció részeként szükséges egy nyilatkozattétel is, melynek megtételére a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletben megjelölt feltételeknek megfelelő vízkútfúró szakképesítést szerzett szakember jogosult és, amely tartalmazza, hogy a tervdokumentációban közölt adatok a valóságnak megfelelnek, valamint azt, hogy a kút úgy került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet.

A jogi szolgálat emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy a fennmaradási engedélyt mind az ásott kútra, mind a fúrt kútra vonatkozóan kötelező előterjeszteni, valamint, hogy a kérelem benyújtásával egyidejűleg 5000 forint eljárási illetéket is meg kell fizetnie a kérelmezőnek.

Képünk forrása: Pixabay