A Katasztrófavédelem adatai szerint télen naponta átlagosan harminc lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat, ez karácsonykor akár a negyvenet is eléri. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban az átlagosnál sokkal több tűzoltó lát el szolgálatot.
A legtöbb eset egészen biztosan megelőzhető lehetne, ha az emberek komolyan veszik az ezzel kapcsolatos tanácsokat. A gyertyákról, mécsesekről és koszorúkról már korábban is írtunk, ezek nem csak mindenszentekkor, de karácsonykor is veszélyt jelentenek.
A másik komoly veszélyforrás a fényfüzér, amelyekből – a hatóságok folyamatos vizsgálatai ellenére is – nagy számban akadnak silány minőségűek a piacon. Ha pedig oda is figyel valaki a minőségre, de a vezetéket bútorláb alá teszi, megtöri vagy nem törődik az esetleges vezetékolvadásokkal, akkor ugyanúgy tűzveszélyes helyzetet teremt. Arról nem is beszélve, hogy a füzéreket éjszakára ki kell húzni a konnektorból, már csak az energiaspórolás miatt is.
A karácsonyfa szintén tűzveszélyes, a novemberben kivágott és a meleg lakásban kiszáradó növény másodpercek alatt ég el, ezért sem gyertyát, sem pedig csillagszórót nem szabad rátenni. A legjobb, ha egy méteres körben semmi égő dolog sincs a fa közelében.
A karácsonyi sütés-főzés sokaknak stresszes és ilyenkor könnyebben hibázik az ember. Ha a tűzhelyen felejtettük az olajat és az meggyulladt, ne oltsuk el vízzel, mert az égő olaj ki fog robbanni az edényből és mindent meggyújt maga körül. Tegyük rá a fedőt és kapcsoljuk ki a tűzhelyet. Ha a sütőben gyulladna meg az étel, kapcsoljuk ki a sütőt és várjuk meg, amíg elalszik a tűz. Néhány perc után nyissuk ki a sütőt és edényfogóval vigyük ki a szabadba az odaégett ételt.
Vigyázni kell a túlterhelt konnektorokra is, különösen, ha mindenki egyszerre szeretné feltölteni a karácsonyra kapott telefont, tabletet, órát, vagy játékot.
Nem minden szentségtörés, ami elsőre annak tűnik
Ezeket betartva is sokat tehetünk biztonságunk érdekében, de érdemes elgondolkozni azon is, hogy a technológia milyen segítséget nyújt számunkra. Bár sokak számára ez szentségtörés, a gyertyákat és a mécseseket lehet helyettesíteni a lobogó tűz látványát imitáló elektromos mécsessel, és vágott fát sem feltétlenül kell venni minden évben. Ma már olyan műfenyőket készítenek, amelyekről még közelről is nehéz megállapítani, hogy nem igaziak. A lakástüzek okozta károk megelőzhetők, ha füstérzékelőket szerelünk a lakásba. Ezek segítségével hamarabb észrevehető a baj.
Bár nem csak a karácsonyhoz köthető, a családi összejöveteleken nagyobb eséllyel gyűlnek össze dohányzó rokonok, akik nem figyelnek a parázsra; vagy ami még rosszabb, valaki elalszik kezében egy égő csikkel. A lakástüzek harmadik leggyakoribb oka a dohányzáshoz köthető.
Szerencsére a technológia erre is kínál már megoldást, azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a legjobb döntés, ha egyáltalán nem gyújtunk rá, vagy ha ez már megtörtént, akkor mihamarabb leszokunk. Már az első dohányzásmentes naptól érezhetők a jótékony egészségügyi hatások. Ha nem gyújtunk rá, nem keletkezhet a dohányzáshoz kapcsolódó tűz a lakásban.
Akik valamilyen okból nem szoknak le, érdemes tájékozódniuk a füstmentes technológiákról, amelyek a hagyományos dohánytermékekhez képest lényegesen kevesebb károsanyagot bocsájtanak ki. Fontos azonban, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkenése és a káros egészségügyi hatás mértéke közötti összefüggés vizsgálatára még hosszútávú vizsgálatok szükségesek.
Ilyen füstmentes technológia az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia. Természetesen a dohányzás minden formája káros, így e technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely amellett, hogy függőséget okoz, megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is.
Habár sokan nem tudják, de nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. A füstben keletkező közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, azaz az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Mit tehetünk még?
Az alternatívák megismerése mellett minden lakásban kellene lenni egy füst- és egy szén-monoxid-érzékelőnek. Ezek nem egymás helyettesítői, hanem kiegészítői, hiszen a füstjelzőnek „szeme van”, a CO-érzékelőnek pedig „orra”. Előbbi a levegőben szálló részecskék koncentrációja miatt riaszt (ezért sem szabad olyan helyre tenni, ahol felcsaphat környezetében a gőz), a másik pedig a gáz jelenlétét érzékeli.
Ezek nagy eséllyel garantálják, hogy ne a tűzoltókkal kelljen tölteni az ünnepeket.
A hazai lakosság tűzbiztonsággal kapcsolatos ismereteit felmérő országos kutatás további részletei a Technológiával a Füstmentes Otthonokért! kampány weboldalán, a fustmentesotthonok.hu oldalon olvashatóak.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.