A magyar államot a világörökségi helyszínen található ingatlanok esetében a lakhatás céljára szolgáló lakást, lakóházat és bizonyos besorolású földeket kivéve elővásárlási jog illeti meg - kezdi beszámolóját a Népszava. Egy tavaly életbe lépett kormányrendelet melléklete tételesen, helyrajzi szám feltüntetésével felsorolja az érintett ingatlanokat, országosan összesen 80 ezer 147-et.

Ez a felsorolás nagy riadalmat keltett például Tokaj-hegyalján, ahol a pincetulajdonosok úgy értelmezték az elővásárlási jogot bejegyző határozatot, hogy "megkezdődött a rekvirálás". A Budapest frekventált részének számító I. kerületben sokan az illetékes kormányhivatalhoz fellebbeztek, amikor az elmúlt hónapokban megkapták a tárolóhelyiségekre, garázsokra, üzlethelyiségekre bejegyzett elővásárlási jogról szóló határozatot.

Kapcsolódó

Eladhatatlanná válhat

Bárdos Péter ügyvéd számításai szerint csak ebben az egy kerületben közel 12 ezer ingatlant érint a szerinte hátrányos intézkedés. A kormányhivatal azonban elutasította a kérelmüket, így mostantól egyetlen lehetőségük maradt: perelnek, hogy a bíróság törölje el az állami szignót a tulajdoni lapokról.

Szerinte kihasználva a törvény homályos megfogalmazását, az illetékes kormányszerv minden nem lakásként telekkönyvezett ingatlanra - garázsra, üzlethelyiségre - elővásárlási jogot jegyeztet be, holott erősen kérdéses, hogy egy garázs vagy üzlethelyiség mennyiben tekinthető világörökségi szempontból kiemelkedő értéknek?

Egy ilyen bejegyzés komoly lélektani akadálya lehet egy-egy adásvételnek, hiszen senki sem vásárol szívesen "terhelt" ingatlant. Ráadásul a garázsok esetében azokat jellemzően a lakással együtt értékesítik, így a rájuk terhelt elővásárlási jog a lakással való szabad rendelkezést is akadályozza.

A fotó forrása: Pixabay