Idén november közepéig több mint 700 alkalommal kellett a tűzoltók segítségét kérni a szén-monoxid okozta balesetek, rosszullétek miatt - derül ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának adataiból.
Szén-monoxid akkor keletkezik, ha a működő, nyílt égésterű vízmelegítő vagy fűtőeszköz közelében nem megfelelő a levegő-utánpótlás. A gázszivárgás nagyon is valós kockázatait sokan sajnos nem veszik komolyan.
A gáz veszélye abban rejlik, hogy egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb halmazállapotú anyag. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen annak tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetők egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén azonnal ájulás következhet be, ami könnyen végzetes lehet - hívják fel a figyelmet a katasztrófavédők.
Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter van belőle.
Mit tehetünk?
A mérgezés egyik oka, hogy az úgynevezett nyílt égésterű kazánoktól - amelyek egyébként egyre ritkábbak - elzárjuk az oxigént. Ezt akár egy olyan ártalmatlan felújítással is megtehetjük, mint az ablakcsere. A régebben használt fakeretes nyílászárók légrésein az égéshez szükséges levegő akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe. Az újonnan beszerelt, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. A benti levegő elégésével vákuum keletkezik, és a kémény nem tudja elvezetni az égésterméket.
Az ablakok mellett a konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek szagelszívói is csökkentik a levegő mennyiségét, de akár egy szárítógép vagy egy mobilklíma is szerepet játszhat a szén-monoxid koncentrációjának emelkedésében.
Ezért mindenképpen beszélni kell szakemberrel, aki meg tudja mondani, hogy az épület veszélyes-e ezekkel a berendezésekkel együtt vagy sem, és ha igen, milyen szellőzési megoldást kell alkalmazni. Ezek mellett természetesen a berendezések karbantartása és a rendszeres kéménytisztítás is fontos.
Ha mindenre gondunk volt, még akkor is adódhat egy hirtelen meghibásodás. Ezért van szükség szén-monoxid-érzékelőre, mely jelzi, ha baj van. Ilyet csak megbízható forrásból szabad vásárolni, és fontos tudni, hogy néhány ezer forintért nem fogunk megbízható berendezést kapni, ráadásul ezek könnyen hamis biztonságérzetet keltenek bennünk.
Van, ahol elkerülhetjük az égést
Mivel a legtöbb háztartásban még mindig leginkább a gáztüzelést alkalmazzák, életszerűtlen lenne azt javasolni, hogy egyszerűen iktassuk ki az égést az épületben. Évek múlva talán, amikor az égés nélküli fűtési megoldások, mint például a háztartási naperőművek, geotermikus rendszerek vagy infrapanelek elterjedtebbek lesznek, erről is beszélhetünk, de addig marad az odafigyelés.
Van ugyanakkor számos olyan területe az életünknek, ahol az égést és az ezzel együtt járó ártalmakat kiiktathatjuk az életünkből.
Ilyen például a dohányzás is, amelyet a legegyszerűbb el sem kezdeni, így tehetünk a legtöbbet önmagunk és a környezetünk érdekében. Amennyiben már rászoktunk, akkor érdemes, amilyen gyorsan csak lehet, felhagyni ezzel a káros szenvedéllyel, hiszen a leszokással az idővel arányosan csökken a dohányzáshoz köthető betegségek kockázata. A cigaretta égése során keletkező füstben ugyanis közel 7000 vegyület található, amelyek közül 93-ról az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA) megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
A nyílt égésterű kazánok helyét egyre korszerűbb, biztonságosabb fűtési rendszerek veszik át. A technológiai fejlődés az élet számos területén tapasztalható, így például a dohányzás esetében is. Azon felnőtt dohányosok, akik az ismert kockázati tényezők tudatában sem hagynak fel ezzel a káros szokásukkal, ma már tájékozódhatnak olyan technológiákról, amelyek a cigarettához képest alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak.
Ezekben a technológiákban közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel.
Bár sokan tévesen azt hiszik, hogy ezek leszokást segítő eszközök, de céljuk az ártalomcsökkentés, ahogyan a brit állami egészségügyi hatóság (Public Health England - PHE) idén kiadott közleményében rámutatott.
A füstmentes kategóriába tartozik például az elektronikus cigaretta, a nikotinsó alapú technológia vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinsó kémiai reakció útján szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohány, amely elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára keletkezzen, de még ne történjen égés.
Ahogyan a szén-monoxid mérgezés kockázata csökkenthető az égés nélküli megoldásokat alkalmazó fűtési rendszerekkel, úgy a dohányzás során az égés nélkül működő füstmentes technológiák használatával csökkenthetjük a káros anyagoknak való kitettséget a cigarettával összehasonlítva. Használatukkal kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a dohányzó szervezetébe, illetve a környezetükben tartózkodókat is kevesebb ártalmas anyag érheti, mint a cigarettafüst esetében.
Természetesen a legjobb megoldás egyértelműen az, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotin tartalmú termékeket.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.