Magyarországon csak olyan fűtő- és melegvíz-előállító berendezéseket lehet üzembe helyezni, amelyek nem egyedül az energiahatékonysági követelményeknek felelnek meg, hanem - szem előtt tartva az üvegházhatást fokozó gázok csökkentésére vonatkozó európai célokat - a nitrogénoxid-kibocsátásuk is jóval alacsonyabb, mint a korábbi készülékeket - idézi a rádió portálja Szalait.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője hozzátette: a változtatást előíró uniós rendelet 2015 őszén lépett életre. Az új szabályok hatására a kazánokra és a bojlerekre energiacímke került, a fűtést korszerűsítőknek pedig új fogalmakat kellett megismerniük. Ilyen a "szezonális hatásfok", mely a készülék valós működési értékét mutatja a teljes fűtési időszakban.
"Jellemzően az új energiacímke szerinti B osztályú vagy annál jobb besorolású készülékek fogják teljesíteni az új elvárásokat" - jegyezte meg Szalai Gabriella.
2015-től csak olyan készülékek kerülhetnek forgalomba, amelyek sokkal jobb hatékonysággal használják fel az energiát. A nitrogén-oxid kibocsátásuk pedig maximum 56 mg/kWh lehet. Más uniós tagországokkal ellentétben Magyarországon nem a közlekedés károsanyag-kibocsátása okozza a legtöbb problémát, hanem a lakossági fűtésé - hívta fel a figyelmet az intézetvezető. A szállópor-kibocsátás 70 százaléka a lakossági fűtéshez kötődik - tette hozzá Szalai Gabriella a Földművelésügyi Minisztérium adataira hivatkozva.
Képünk forrása: Pixabay