Hetek óta szakadatlanul csökken a hollandiai határidős TTF tőzsdén a gázár, és nem csak a legkorábbi, februári lejáratra, hanem későbbi, nyári határidőkre is, vagyis már most megvásárolható viszonylag olcsón az a gáz, amivel évközben tölteni lehet a tárolókat. Így egyre kevésbé fenyeget a veszély, hogy az idei feltöltési szezon gondot okozna, már csak azért is, mert a meteorológiai tél felénél tartunk, és még szinte tele vannak az európai gáztárolók.
Mennyire olcsó?
Ami a konkrét árat illeti: 52 euróig süllyedt megawattóránként, ezt az árat pedig nem hogy a háború előtt, de egyenesen 2021 szeptemberében láttuk. Előtte, nyáron kezdett emelkedni a gázár a korábbi, sok éve megszokott alacsony szintről annak hatására, hogy a Gazprom visszafogta németországi tárolóinak feltöltését, így mesterségest hiányt idézett elő, vélhetően már a háborúra való felkészülés részeként, nyomást gyakorolva Európára.
Hogy érzékeltessük, mit is jelent a mostani ár: tavaly az orosz olaj elapadása utáni pánik során 350 euróig szaladt fel az ár, a mostani ár 6-7-szereséig. Ugyanakkor korábban, 2021 nyaráig, a nyugalmas időkben 15-30 euró között mozgott az ár, kivéve a járvány első évét, amikor a beszakadó olajár a gázárat is lehúzta, ekkor extrém alacsony, 10 euró alatti ár is előfordult.
Így azt mondhatjuk, hogy a mostani ár bő kétszerese annak, amit az elmúlt 10-15 évben megszoktunk, ez pedig már igazán nem nagy megterhelés ahhoz képest, hogy ennek soksorosa volt az elmúlt év nagy részében, és attól kellett félnünk, hogy ez tartósan így is marad. Szerencsére úgy tűnik, hogy erről szó sincs,
a piac és az európai gazdaság gyorsan alkalmazkodott: lehet háború, lehetnek szankciók, az ár mégis visszaesett.
Vajon miért történik mindez, pláne ilyen gyorsan? Nos, ennek több oka is van. Természetesen egy tényező az enyhe tél, önmagában ez azonban nem lenne elegendő, ha nem jelentkezne egyrészt erős túlkínálat, másrészt erős spórolás mind az ipar, mind a háztartások részéről. A tavalyi magas ár és a hosszabb távú bizonytalanságok miatt az európai országok többségében a felhasználók visszafogták a gázfogyasztást.
Gyors alkalmazkodás
Az ipari szereplők a Bloomberg szerint jelentős mértékben átálltak az elektromos áramra a gázról, ahol tudtak. Németországban különösen felgyorsult a a folyamat, miután a nem gázalapú áramtermelés nagymértékben növekedett, ezen belül örvendetes, hogy a szélenergia szerepe az elmúlt két hónapban igen magasra nőtt. A magas árak hatására ahol lehetett, az energiahatékonyságot is növelték, ugyanúgy, ahogy 1974-ben az első olajválság után.
Mindezek hatására az európai gázfogyasztás decemberben negyedével esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, és ez nálunk is így volt. Ez hatalmas mennyiség: nem sokkal marad el attól, amennyivel visszaesett az orosz import. A folyamat annyiban nem meglepő, hogy amíg az olcsó orosz gáz korlátlanul rendelkezésre állt, nem ösztönzött semmi az energiatakarékosságra, így mind az ipari hatékonyság, mind a klímavédelem szempontjából végül is előrelépést hozott az energiaválság.
Norvég gáz, LNG
Ami a kínálati oldalt illeti: egyrészt az európai kitermelés is nőtt, Norvégia folyamatosan növeli a felszínre hozatalt, ma már Európa legnagyobb ellátója, míg korábban ez Oroszország volt. A cseppfolyósított (LNG) piacon is egy érdekesség figyelhető meg: Kína nem veszi át a korábban rendelt szállítmányokat, azokat Európába irányítják, mivel Oroszország egyre inkább oda irányítja az Európában el nem adható gázt.
Így Európába egyre több LNG szállítmány érkezik, miközben a tárolók a tél közepén szinte tele vannak: a Kios gázipari elemzőcég szerint az uniós átlag a legfrissebb, január 15- adatok szerint 82,3 százalék, de például Németországban 90 százalék, Spanyolországban 93, Lengyelországban, amely immár főleg norvég gázt vásárol, 95 százalék.
Mi várható?
Kérdés, hogy hosszabb távon is megnyugszik-e a piac, vagy jöhetnek még hirtelen áremelkedések. Abban lehet bízni, hogy a globális egyensúly megmarad, sőt a piac tartósan kínálati lesz, mivel egyrészt az orosz gáz nem tűnik el, csak Európa helyett Kínába megy, így viszont a kínai LNG-import esik vissza, amely a kínálatot Európa irányába növel.
Ráadásul Európa visszafogta fogyasztását, és ez valószínűleg tartós lesz, mivel a kontinens nem akar még egyszer a korábbi mértékben függeni egyetlen fajta energiahordozótól. A német gáztárolókat üzemeltető cégek mindenesetre optimisták a Reuters szerint, mivel még most, a tél közepén is tölteni tudják tárolóikat.