Aggasztó, hogy a legnagyobb európai felhasználó, Németország felé csak csordogál a gáz, de az, hogy a Gazprom már tizenkét európai ország felé megszegte gázszállítási szerződését, teljesen leállította a szállítást a három balti ország, az atomerőmű építést lemondó Finnország, illetve Lengyelország és Bulgária felé. még nagyobb. baj - írja a 24.hu gázpiaci helyzetjelentésében.

Ami a magyarországi ellátást illeti, a kormány nem kommunikált olyat, hogy csökkenteni akarná az orosz földgázimport mennyiségét, ellenkezőleg, szembe menve az egyre szigorúbb szankciókat szorgalmazó uniós stratégiával, tűzzel vassal akadályozza a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra a magyar gazdaság érdekeire hivatkozva.

Elméletig nincs itt semmi látnivaló

Importszerződéseink vannak, elméletileg nem fenyeget annak a veszélye, hogy a Gazprom leállítsa a szállítást – véli Holoda Attila energiaipari szakértő, legalábbis a magyar kormány uniós vétókban is megnyilvánuló oroszbarát magatartása nem ad okot erre.

a szakember folyamatosan figyeli a gázáramot, és az utóbbi időben nem tapasztalt zavart az ellátásban, déli irányból 3,5 milliárd köbméter az éves mennyiség, és napi 15–16 millió köbméter érkezik is Szerbia felől, de Ausztria, Horvátország, sőt időnként Szlovákia és Ukrajna felől is érkezik gáz.

Ha szeptember 20-ig, a betárolási időszak végéig sikerül 4–4,5 milliárdra növelni a tárolt mennyiséget, az biztonságos szintet jelentene: ez a lakossági fogyasztásnak megfelelő szint. A hátralévő szűk két hónap alatt ennyi be is jöhet, egyelőre ne aggódjunk, mert bár nem jó a helyzet, de nem tragikus – mondta Holoda Attila.

Minek kell a plusz 700 millió köbméter?

Ha nincs végveszély, akkor adódik a kérdés, minek kell a 700 millió köbméteres plusz gázbeszerzés lóhalálában, amiről másfél hete Moszkvában Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyalt? E „különleges földgázkészlet” létrehozására egy kormányhatározat szerint 1,85 milliárd euró (740 milliárd forint) keretösszeget szánnak, hitelből.

Holoda szerint a rezsicsökkentéssel összefüggő trükközésről van szó. Azt a miniszterelnöktől tudjuk, hogy a múlt évben a rezsicsökkentés (a befagyasztott lakossági tarifák és a meglóduló piaci árak különbözete miatt) 300 milliárd forint veszteséget okozott. Ennek ellensúlyozására tavaly, amikor elkezdődött az áremelkedés, a korábban olcsóbban beszerzett készletekhez nyúltak: felszabadítottak a stratégiai tárolókból 600 millió köbmétert és még 100 millió köbméter párnagázt. Ezeket vissza kell pótolni (a párnagázt például szeptemberig), tehát úgy is felfoghatjuk, hogy a Szijjártó által felhajtandó 700 millió köbméter a korábban felhasznált készlet pótlása.

Nagy biznisz a láthatáron

A visszapótlás azonban elég drága mulatságnak látszik. Az 1,85 milliárd eurós keret, amit a különleges készlet vásárlására szántak – ha a teljes összeget felhasználják –, 237 euró/MWh, köbméterenként 1000 forintos árat tesz lehetővé.

Eközben Szijjártó moszkvai látogatása idején az ár a TTF-en 160–170 euró között mozgott, vagyis ezer köbméterenként durván 100 euróval bővebbre szabták a keretet, mint az azonnali piacon, a legdrágább beszerzési forrás pillanatnyi árából kalkulálható volt. De az ezt követően 200 euró környékére felszaladt áraknál is magasabb a Szijjártó kezébe letett tárgyalási alap. A lélegeztetőgépek 300 milliárd forintos bizniszénél kétszer nagyobb üzletről van szó, ha nem is olyan mellbevágó túlárazással.