Az elmúlt két évben az alapvető emberi jogok megsértésétől a demokrácia veszélyeztetésén át a szólásszabadság csorbításáig számos fals vád érte az Orbán Viktor vezette magyar kormányt - írja a Tavares-jelentést értékelő cikkében a Financial Times vendégoldalán Győri Enikő, a külügyminisztérium európai uniós ügyekben illetékes államtitkára. Ezek a torz vádak felduzzadtak a múlt héten az Európai Parlament (EP) vitáján az úgynevezett Tavares-jelentésről, amely azzal vádolta Magyarországot, hogy az alkotmány és a jogrend alapjainak megváltoztatásával megsérti az Európai Unió alapértékeit.
Győri szerint ezeket a vádakat sem korábban, sem a vitában nem támasztották alá konkrét érvek, az utóbbin felszólalók többsége láthatóan nincs tisztában a magyar történelemmel, és nem is törekszik arra, hogy bővítse ismereteit. A jelentés hamis állításai nem csupán politikailag károsak, hanem negatív gazdasági hatásuk is lehet Magyarországra. A magyar gazdaság kicsi, nyitott, erősen függ az exporttól, amelynek háromnegyede az EU-tagországokba irányul. A Tavares-jelentés egy barátságtalan ország képét festi, ahol nem érvényesül a jog uralma. Ez elidegenítheti a külföldieket attól, hogy megfelelően értékeljék Magyarországot.
Rossz imázs
A jelentés elfordíthatja az országtól a turistákat is, ami komoly károkat okozhat annak tükrében, hogy a GDP nyolc százalékát az idegenforgalom termeli meg. Mindez teljességgel ellentétes Magyarország érdekeivel. Győri leírja, milyen intenzív kommunikáció folyt a Tavares-jelentés írása alatt a dokumentum készítőivel, és azt állítja, hogy az Európai Néppárt megértette a magyar kormány aggodalmait és támogatta azokat a változtatásokat, amelyek jobban tükrözték volna a magyar valóságot.
A baloldali EP-képviselők azonban megmakacsolták magukat az elítélő megállapítások mellett, és lesöpörték az asztalról a módosításokat. A tények kevésbé számítottak nekik, mint a politikai kampány, amely máris elkezdődött a jövő évi EP-választások előtt. A baloldal figyelmen kívül hagyja egyebek mellett azt is, hogy a Fidesz arra kapott kétharmados többséget a választóktól, hogy felszámolja a 40 év kommunista rendszerének maradványait, amelyek túlélték az 1990 utáni 20 éves átmenetet.
Sikerek és veszélyek
Győri Enikő ezt követően gazdasági eredményekről számol be. Az Orbán-kormány csökkentette az államadósságot és a munkanélküliséget, rendbe tette a közfinanszírozási rendszert, kilenc hosszú év után Magyarország kikerült az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Az első negyedévben már a gazdasági növekedés is beindult, olyan ütemben, amelyre sok uniós ország büszke lenne. Az ország saját lábára állt, a piacról finanszírozza magát, nincs szüksége külső pénzügyi támogatásra (ez utóbbi bizonyára szűken értendő, a nemzetközi hitelezők, elsősorban az IMF-től igénybe veendő kölcsönről van szó - a szerk).
Egy uniós tagország sarokba állítása - ahogy azt Magyarországgal a Tavares-jelentés teszi - aláássa az európai polgárok bizalmát a szorosabb integrációban. A jelentés folyamatos vizsgálat alá helyezi az országot és olyan intézmények felállítását kezdeményezi, amelyek nem szerepeltek az érvényben lévő európai szerződésekben. Ez és a nemzeti jogkörök csorbítása az euroszkepticizmust erősödéséhez és s szélsőjobboldal megerősödéséhez vezet - derül ki az államtitkár írásából.