A legtöbb elemző valamivel 7 százalék feletti bővülést várt 2022 első negyedévére, ehhez képest éves alapon 8,2 százalékos növekedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A GDP-növekedés tehát jócskán felülmúlta az elemzői várakozásokat, ami magas inflációval párosulva erős támaszt adhat a költségvetési bevételeknek. Csakhogy a kilátások nem pozitívak, a hiány pedig magas, így valamilyen fiskális szigorításra biztosan szükség lesz – mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

Ilyen magas kezdőérték mellett a 2022-es növekedés is minden bizonnyal pozitív lesz, ugyanakkor az orosz-ukrán háború következményei miatt nagymértékben csökkentek az idei évre vonatkozó előrejelzések. Az Amundi 3,3 százalékos növekedést vár 2022-re, ami érdemi csökkenés az év eleji 5 százalék körüli becsléshez képest.

Az eddig megjelent adatok alapján negyedéves alapon a hazai gazdaság mutatta az ötödik leggyorsabb növekedést, messze felülmúlva az uniós átlagot, míg éves alapon csupán a három ország (Portugália, Lengyelország, Ausztria) növekedése haladta meg a hazai dinamikát – emelte ki az  Eurostat összesítését Suppan Gergely, a Magyar Bankholding elemzője.

Suppa a következő negyedévekben már lassulást vár, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt. Negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés, de alapesetben nem számít visszaesésre. A legnagyobb kockázat az olaj- és gázembargó lenne, de idén erre nem számít, mivel a tárgyalások szerint haladékot kaphat az ország. Ezzel szemben pozitív kockázatot jelentenek új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari és építőipari rendelésállományok - mondta az elemző.

A negyedév során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult a fennmaradó ellátási feszültségekre és az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez – közölte Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.  Eközben a folytatódó bérkiáramlás és a fiskális transzferek nyomán gyorsuló belföldi fogyasztás a szolgáltatások tovább emelkedő teljesítményét támogatta. A rövid távú kilátások azonban nem annyira kedvezőek. A következő negyedévek így az éves GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulását hozhatják.

Fontos, hogy az első negyedéves adatokban csak visszafogottan jelent meg a háborús hatás, az a következő negyedévekben húzhatja vissza a növekedést – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Emellett az infláció, az ellátási láncok problémái, a magas nyersanyag- és alapanyagárak szintén kockázatot jelentenek. A második negyedévben a bázishatással is számolni kell, hiszen 2021 második negyedévében több mint 17 százalékos volt a növekedés. A szakember szerint a jelenlegi kilátások alapján az idén 4,8 százalékos növekedéssel lehet számolni éves összevetésben, 2023-ban pedig 2,5 százalékos emelkedés várható.

Visszatért 390 alá a vártnál jobb GDP-adatokra az euró-forint árfolyama, messze onnan persze egyelőre nem jutott, a kereskedés 388 közelében folytatódik, amiről azért még nem nagyon lehet elmondani, hogy trendfordulót jelentene az utóbbi napok forintgyengülését követően – áll Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen elemzők helyzetértékelésében. Lefelé nem is nagyon vannak fontos támaszok 380 előtt, a piaci hangulat mindenesetre most némileg javult, így további forinterősödés bontakozhat ki napközben. Azt persze, hogy a 380 alatti, vagy a 400 körüli régiót teszteli-e vissza előbb a kurzus, továbbra is elsősorban a szankciós (és EU-s források körüli) fejlemények dönthetik el – írták a prognoszták.