„Óriási nagy meglepetést nem láttunk az adatokon: ha a termelési oldalt nézzük, akkor a mezőgazdaság volt továbbra is az, ami a negyedik negyedévben nagyot segített, valamint örömteli, hogy a szolgáltató szektor negyedéves bázison – öt negyedévnyi zsugorodást követően – már nőni tudott”

– fogalmazott az Economxnak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

Az ipar gyengélkedése és a továbbra is gyenge fogyasztás húzta vissza a magyar GDP-t – gyenge éven van túl a magyar gazdaság: 2023-ban 0,9 százalékkal csökkent a GDP az előző évhez képest, míg az utolsó negyedévben stagnált az előző negyedévhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adataiból kiderült, hogy miért fulladt ki az év végére a gazdaság.

Kép: Economx

A reálbérek visszatérő emelkedése, vagy épp a fogyasztói bizalom apró javulása már azért tetten érhető a szolgáltató szektor javulásában. Ugyanakkor ezzel ellentétes folyamatok zajlanak az iparban és az építőiparban.

Szintén nem sok jót vetít előre, hogy immár háromnegyed éve zsugorodik az áruexport – hazánkat is elérte ez a fajta „globális gazdasági gyengeség”, ami szerte a világon a feldolgozóiparokat üti és fékezi. „Ennek a hatását látjuk a magyar exportteljesítményben, nem véletlen, hogy a tavalyi negyedik negyedévre is tovább szűkült a nettó exportnak a pozitív hatása” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Kép: Economx

Összességében tehát a javuló belső kereslet segíti a növekedést, viszont a gyengélkedő export egyre kevésbé lesz képes támogatni a növekedést.

Kép: Economx

Az elmúlt hat negyedévben csak a 2023-as harmadik volt az, ahol az előzőhöz képest nőtt a gazdaság – most, 2023 utolsó negyedévében ismét „nullázott” a GDP volumenindexe. Ez statisztikailag azért nagyon fontos Virovácz Péter szerint, mert az „áthúzódó hatásra” így idén nem számíthatunk: ez azt jelenti, hogy ha erősen zárjuk az utolsó negyedévet, akkor az statisztikailag megdobja a következő év gazdasági növekedését. Az elemző számításai szerint, ha 2024-ben egyáltalán nem nőne a gazdaság, minden egyes negyedévben ezt a 0,0-át hoznánk, akkor bizony 2024-ben a gazdasági növekedésünk mindössze 0,4 százalék lenne. 

Tehát ahhoz, hogy a magyar gazdaság elérje a kormányzat által kitűzött 4 százalékos, 4 százalék körüli növekedési célt, ahhoz negyedéves szinten, minden egyes negyedévben legalább másfél százalékkal kellene nőnie a GDP-nek.

Ugyanis az idei költségvetés elfogadásakor még azzal számolt a kormány, hogy 2024-ben a növekedés 4 százalék lesz; fél évvel később, január elején Varga Mihály pénzügyminiszter viszont már arról beszélt, hogy idén 3,6 százalék körül nőhet a GDP – ettől viszont távolodtunk a legfrissebb, részletes GDP-adatok alapján.

Virovácz Péter szerint ilyenre korábban, hogy egymást követő négy negyedévben 1,5 százalékkal nőjön a GDP – a Covid utáni kilábalástól eltekintve – soha nem volt még példa Magyarországon, azaz, hogy négy egymást követő negyedévben átlagosan 1,5 százalékkal nőjön a gazdaság. Ehhez alacsony kamatkörnyezetre, támogató monetáris politikára, támogató költségvetési politikára, az uniós forrásokra vagy épp a kedvező exportkörnyezetre, nagyon feszes munkaerőpiacra, alacsony munkanélküliségi rátára vagy épp emelkedő reálbérekre lenne szükség – azonban ezek a faktorok jelen pillanatban, 2024-ben nincsenek meg a magyar gazdaságban az elemző szerint, tehát nagyon nehéz elképzelni, hogy ezt a 4 százalék körüli növekedést reálisan elérhetjük az idén. 

„Vannak csodák, de ez valóban csodaszámba menne”

– jelentette ki Virovácz Péter, hozzátéve, hogy ők az ING-nél a kormányzati cél nagyjából felével, 2,1 százalékos növekedéssel kalkulálnak az idei évre.

Ezt a GDP adatot nem tesszük ki az ablakba

A február közepén megjelent első becslést követően Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója úgy fogalmazott, hogy az adatok megerősítik azt a várakozásukat, hogy a tavalyi recessziós környezetből nehéz és viszonylag lassú lesz a kilábalás.