Lehet enyhén negatív hatása a jelenlegi dunai árvíznek a harmadik negyedéves GDP-re, de a helyreállítási munkákkal ez a kiesés gyorsan kiegyenlítődik, ráadásul a korábbi években végrehajtott védelmi intézkedéseknek köszönhetően az árvízkárok és a védekezés költsége töredéke lesz csak a 2010-es és a 2013-as évinek – mondta az Economxnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Ma már kevesebben emlékeznek rá, de a több mint tíz évvel ezelőtti árvizeknél a GDP fél százalékát emésztették fel a különböző védekezési költségek és árvízkárok, ami a 2024-es árakra átszámítva 400 milliárd forintot jelentett.

Kapcsolódó

„Ezt most meg sem fogjuk közelíteni” – fogalmazott az ING Bank vezető elemzője, aki szerint a védekezési kiadások megállnak 60-70 milliárd forintnál, ennyit számítottak az elmúlt években végrehajtott gátfelújítások, védekezési intézkedések. A költségvetésnek a mostani árvíz nem jelent óriási terhet, mivel a fenti összeget a 220 milliárd forintos katasztrófavédelmi alapból finanszírozzák.

Az áradás csak az ország nyugati felét érinti, a Duna menti stratégiai üzemek (Dunai Finomító, Paksi Atomerőmű) védettek, emiatt ki lehet jelenteni, hogy az ipari termelést makrogazdasági szinten nem korlátozza a jelenlegi helyzet.

Az ING Bank becslései alapján a harmadik negyedéves GDP növekedést az árvízi hatás maximum 1-2 tizeddel ronthatja le, de később az utak, ingatlanok, vasúti sínek helyreállításakor mindez majd kiegyenlítődik, akár már a negyedik negyedévben. Más a helyzet a cseheknél és az osztrákoknál, ott már az iparban, logisztikában is volt akkora kiesés, ami leronthatja a növekedési számokat.

GDP statisztika szempontjából fontos különbség, hogy abban a veszteségek, károk nem jelennek meg, a helyreállítási kiadások viszont hozzájárulnak a kibocsátáshoz.

2013-ban, amikor a jelenleginél súlyosabb árvíz sújtotta Magyarországot, 10 ezer hektár volt érintett a teljes, 5,3 millió hektár mezőgazdasági területből. Ezeket az arányokat nézve kijelenthető, hogy nem az áradás miatt van/lesz rossz éve a mezőgazdaságnak, hanem a nyári aszályos hónapok miatt – fogalmazott Virovácz Péter.