Magyarország bruttó hazai terméke az idei harmadik negyedévében a nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár az adat továbbra is erőteljes gazdasági bővülést mutat, elmarad az elemzői várakozásoktól.

A Portfolio.hu elemzői konszenzusa ugyanis 1,1 százalékos negyedéves növekedéssel számolt, míg az éves GDP-bővülés 7,4 százalék lett volna. A Világgazdaság által számolt elemzői konszenzus pedig negyedéves alapon 1 százalékos, éves alapon pedig 7,2 százalékos növekedést hozott ki.

Kapcsolódó

Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján - a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal emelkedett.

 

A KSH adatközléséből kiderül, hogy a GDP a nyers adatok alapján 1,5 százalékkal nagyobb volt a 2019. azonos időszakában mértnél.

Az idén az első három negyedév során a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A részletek egyelőre nem ismeretek, a bontást a KSH december 1-én közli. Az várható, hogy az eredmény a bővülő belső kereslet és a visszaeső ipari termelés elegyéből jön ki.

Kritikus lesz az év vége

Számos kockázattal kell számolni az év egészére nézve kritikus negyedik negyedévben is. Varga Mihály pénzügyminiszter az ellátási problémákat és a magas energiaárakat látva bejelentette, hogy a kormány leszállította korábbi 7,5 százalékos növekedési prognózisát 6,8 százalékra.

Ezt ellensúlyozza az a tetemes költés, amiről már döntött a kormány. Ezek egyaránt támogatják a beruházásokat és a fogyasztásokat is. Az aktuális, csökkentett kormányzati előrejelzés teljesülése esetén is adottak a feltételek a beígért többletnyugdíjak és a szja-visszatérítések kifizetésére, így ezen a téren nincs változás a lakosságra nézve.

Többek között emiatt is hat konzervatívnak a magyar álláspont, lévén a nagy nemzetközi szervek, mint az Európai bizottság vagy a Nemzetközi valutaalap (IMF) is 7,5 százalék körüli bővülést jósolnak, és ez megfelel a legtöbb piaci jóslatnak is jelentős részt a növekvő belső fogyasztási lehetőségek okán.

A legnagyobb kockázatot a magyar gazdaságban kritikus ipari szegmens jelenti. A legutóbbi adatközlés szerint is jócskán lassult a termelés. A szeptemberi adat szerint a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23 százalékát képviselő járműgyártás 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és ez a trend jó eséllyel továbbgörög a negyedik negyedévre is.