Stagnált a magyar gazdaság a tavalyi év utolsó negyedévében a nyers adatok szerint, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A második becslés nyers adata megegyezik a korábban közölt adatokkal, azonban a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal magasabb lett az első becsléshez képest.
2023-ban a GDP a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől.
A GDP volumenét 2023-ban
- a mezőgazdaság teljesítménye 2,2 százalékponttal növelte,
- míg az építőipar 0,3, a szolgáltatások 0,9, az ipar 1 százalékponttal mérsékelte.
A GDP értéke folyó áron 75 044 milliárd forint volt 2023-ban.
A termelési oldalt nézve 2023 negyedik negyedévében...
- Az ipar és ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye egyaránt 6,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest az utolsó negyedévben. A legnagyobb mértékben a máshová nem sorolt gép és gépi berendezés gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, illetve a gép, berendezés és eszköz javítása és üzembe helyezése ágazatok fékezték leginkább az ipar visszaesését.
- Az építőipar hozzáadott értéke 7,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől,
- A mezőgazdaságé viszont 81,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.
- A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedés a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt (8,3 százalék). Az információ, kommunikáció ág teljesítménye 5, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé, valamint a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké egyaránt 3,6, az oktatásé 2,6 százalékkal nőtt. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 0,5 százalékkal emelkedett. A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,7, a szállítás, raktározásé 4,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 4,5, a kereskedelemé pedig 8,7 százalékkal zsugorodott.
A bruttó hazai termék negyedik negyedévi, változatlan volumenéhez
- pozitívan járult hozzá a mezőgazdaság (2,5 százalékponttal),
- az ipar 1,1, a szolgáltatások 0,6, az építőipar 0,5, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 0,2 százalékponttal csökkentette a GDP volumenét.
A felhasználási oldalt nézve a tavalyi utolsó negyedévben...
- A háztartások tényleges fogyasztása 1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 4,6 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 3,8 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,8 százalékkal nagyobb lett – ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,2 százalékkal emelkedett.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás a 3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyleteknél csökkent a fejlesztések volumene, míg a szállítás, raktározás esetén stagnált. A bruttó felhalmozás 13 százalékkal visszaesett. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a tavalyi utolsó negyedévben összességében 4,1 százalékkal kisebb lett.
A külkereskedelmi forgalomban folyó áron 809 milliárd forintos aktívum keletkezett a negyedik negyedévben – az import volumene nagyobb mértékben (9 százalék) csökkent, mint az exporté (4,7 százalék). A külkereskedelem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a behozatal 10,4 százalékkal zuhant a kivitel 6,6 százalékos csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 3 százalékkal, míg importja 0,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH gyorstájékoztatójában.
A GDP igazítatlan, nyers volumene változatlan maradt 2023 IV. negyedévében – a gazdaság teljesítményéhez
- pozitívan, 4,1 százalékponttal járult hozzá a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében
- és 0,1 százalékponttal a végső fogyasztás,
- míg a bruttó felhalmozás 4,2 százalékponttal csökkentette azt.