Nem találja a helyét a magyar gazdaság. Ezt pedig semmi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy az idei év II. negyedévében az előző negyedévhez képest a teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. Köszönhetően a tavalyi évi alacsony bázisnak, éves alapon 1,3 százalékkal javult. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a magyar gazdaság már két éve inkább stagnál, vagy technikai recesszióban van.

Bár a részletes adatokra még várni kell, azt lehet tudni, hogy a növekedést fékezte a gazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése. És itt érdemes rögtön az ipari termelés idei évi adatait külön megvizsgálni, hiszen már januárban látszódott a kihívás:

  • Januárban az ipari termelés volumene 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg a decemberinél 1,1 százalékkal kisebb volt.
  • Februárban 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit és a januárinál 3,5 százalékkal nagyobb volt.
  • És ez a lendület – ami inkább szezonális - pontosan márciusig tartott, amikor az ipari termelés volumene 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a februárinál 3 százalékkal kisebb volt.
  • Áprilisban 2,4 százalékkal elmaradt éves szinten, míg márciushoz képest 0,7 százalékkal csökkent.
  • Végezetül májusban 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal kisebb volt az áprilisinál.

Bár a II. negyedéves GDP-adatokkal kapcsolatos várakozások megosztották az elemzőket, összességében kijelenthető: aki figyelte az ipari teljesítményt – és a kormányzati kommunikációt -, azt nem lepte meg a mostani adat. Összességében az elemzői várakozásokat alulmúlta a keddi adat. A kormány gazdasági miniszterei már hónap óta mondják: „a legnagyobb bizonytalanságot a német gazdaság jelenti.” Németország hazánk legnagyobb tőkebefektetője, a 100 milliárd eurót kitevő FDI-állományból 18,7 milliárd eurónyi köthető német vállalkozásokhoz.

Kép: Economx

Így nincs semmi meglepetés abban, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mostani adatokat úgy értékelte, hogy a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek.

A gazdaság túlságosan kiszolgáltatott a külső körülményeknek, így amíg a német gazdaság és magyar ipari szektor nem találja meg a helyét, addig a növekedésnek búcsút inthetünk, hiszen most tökéletesen látszik, a hazai belső kereslet – a reálbérek 9 hónapja tartó növekedése és az óvatossági motívum oldódása – ezt képtelen ellensúlyozni.

Márpedig a német gazdasággal kapcsolatban nem ékeztek jó hírek: továbbra is borúsak a kilátások. Az Ifo intézet által közzétett adatok alapján az üzleti klímaindex 87 pontra süllyedt a júniusi 88,6 pontról.

„A német gazdaság megrekedt a válságban” – mondta Clemens Fuest, az Ifo elnöke. Ráadásul a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban is megerősödött a szkepticizmus.

A kormány nem így készült

Mielőtt az adatokat drámainak értékelnénk, érdemes hangsúlyozni – amit a kormány is megtett -, hogy a magyar GDP szezonális és naptárhatással kiigazított bővülése nemzetközi összevetésben várhatóan az erős középmezőnyhöz tartozik, hiszen éves alapon, az eddig megjelent adatok alapján kedvezőbb, mint a francia (+1,1), a belga (+1,1), a svéd (0,0), a lett (-0,4) és az ír (-1,4) növekedés.

Virovácz Péter, az ING elemzője az adatokat úgy értékelte, hogy a KSH szűkszavú kommentárja alapján azt mondhatjuk, a korábban már említett egyedi pozitív hatást az építőipar és az ingatlanügyletek területe hozta, valamint a kormányzati számlák alakulásához köthető termékadók és -támogatások egyenlege. A termékadók és -támogatások egyenlege a termékek és szolgáltatások beszerzéséhez, értékesítéséhez és átadásához kapcsolódó adók és támogatások különbözete (ide tartozik a vám, a jövedéki adó, a fogyasztási adó, az általános forgalmi adó, az exporttámogatás).

Szerinte ez utóbbi összhangban van a második negyedévben tapasztalt javuló költségvetési adatokkal. Az építőipar esetében is várható volt a pozitív hozzájárulás, látva az ágazat havi teljesítménymutatóit.

A szolgáltatások közül a KSH kizárólag az ingatlanügyletek területét nevezte meg érdemi gazdaságélénkítő területként, ami arra utal, hogy a kereskedelmi szolgáltatások továbbra is gyengén teljesítenek, vagyis a negatív meglepetés mögött elsősorban a fogyasztás dinamizálódásának hiánya állhatott.

Az elemző szerint az idei év egészére várható GDP-növekedés, a második negyedéves adat drasztikusan átrajzolta a jövőképet, a legutóbbi kormányzati kommunikációban jelzett idei évre várt 2,2-2,3 százalékos gazdasági növekedéshez nagyon erőteljes fellendülésnek kellene bekövetkeznie az év második felében.

Egyszerűen nem lesz akkora változás a külső környezetben, hogy a kormányzati várakozás teljesüljön, és a belső piaci folyamatokban sem látható semmi optimizmusra okot adó.

Akárhonnan is nézzük tehát az előttünk álló hónapok gazdasági folyamatait, nehezen találni olyan területet, amely önmagában képes lehet azt a dinamikus növekedést biztosítani, ami ahhoz kellene, hogy érdemben 2 százalék felett alakuljon az év egészében a GDP-növekedés. Éppen ezért az ING Bank – a részletes adatok megjelenéséig – a most jelzett technikai előrejelzését tekinti alapnak, vagyis az idei évre csupán 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol

– összegezte az ING elemzője.

Varga Mihály jó hírekkel szolgált a magyar gazdaságról

A pénzügyminiszter szerint az ukrajnai háború miatt továbbra sem kedvezőek a külső feltételek, ennek ellenére mutatnak kedvező képet a friss GDP-adatok. Az IMF és az Európai Bizottság jövőre az élmezőnybe várja a magyar gazdaság növekedését.