Póczik András, agrárbiztosítási szakértő

Hosszú előkészületek után éppen egy évvel ezelőtt hivatalosan is létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), amely immár több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi agrár- és élettudományi, valamint a kapcsolódó képzéseket.

A négy intézmény (a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara) integrációjával létrejött MATE-hoz azóta csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény immár, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központja is.

Az integráció szakmai és anyagi előnyeit, az átalakulás szükségességét számtalan fórumon bemutatták már, ennek elemzése, értékelése, esetleges kritikája vagy cáfolata nem a feladatom. Bízom benne, hogy az új fenntartóval, új szemléletmóddal, új gazdálkodási rendszerrel létrehozott MATE valóban eléri az ígért áttörést az oktatás színvonalának emelésében, a tananyag korszerű megújításában és a rendelkezésére álló roppant erőforrások hatékony kihasználásában.

Az ígéretek szerint a piaci igények és a külföldi trendek figyelembevételével folyamatosan frissülő gyakorlati területekkel erősödik majd az oktatott tárgyak listája. Ha ez így lesz, az agrár-felsőoktatásnak talán végre lehetősége nyílhat majd rendezni régi adósságát is a szakmámat érintő témakör, az agrárbiztosítások oktatásával kapcsolatban: a biztosítási szakma mind a kárrendezés, mind az értékesítés, az igazgatás és az ügyvitel területén tárt karokkal várja e speciális terület ismereteivel is felvértezett utánpótlást.

Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy mindebben a megújulási folyamatban jut-e akkora szerep majd a Georgikonnak, amekkora eddigi teljesítménye, súlya, elvitathatatlan érdemei alapján megilleti. Ezt a maga nemében egyedülálló intézményt 1797-ben gróf Festetics György abból a célból alapította, hogy az ország mezőgazdasági kultúrájának javítása érdekében képzési lehetőséget nyújtson a jövő gazdálkodói részére. A hajdani Georgikon igen haladó hagyományai között találjuk, hogy bárki részt vehetett az általa kiválasztott kurzusokon, sőt, az alapító számos ösztöndíjat is adományozott. Értékeit az eltelt 225 évben folyamatosan ápolta és gyarapította, még az alatt a 15 év alatt is, amikor – az 1848-1849-es szabadságharcot követően – betiltották a működését.

A Georgikon folyamatosan magas szintű tanári, oktatói gárdával rendelkezett, a legutóbbi időkig oktatóinak 80 százaléka tudományos minősítéssel rendelkezett, tavaly 54 oktatójából 35 egyetemi docens, 9 egyetemi tanár volt, közülük öten is az MTA doktorai. Különösen a növénytermesztésben meghatározó, széles kutatási bázist üzemeltet, kiemelkedőek például a burgonyakutatásban és a szőlőnemesítésben elért eredményei.

Emiatt is hatott váratlanul 2021 közepén az a kiszivárgott terv, amely azt valószínűsíti, hogy a Dunántúl legnagyobb és legpatinásabb agrár-felsőoktatási intézményében éveken belül megszűnhet az oktatás.

Sokkal többet azóta sem tudni erről a forgatókönyvről, így továbbra sem világos, hogy a kiválóan működő 225 éves Georgikon bezárása miben segíti a MATE-t abban, hogy a térség vezető agráregyeteme legyen. Beszédes jelek azonban sajnos bőven vannak.

Tavaly nyáron, az azóta lemondott főigazgató, Dublecz Károly megerősítette a sajtó megkeresésére megerősítette a megszüntetésre vonatkozó értesüléseket, majd lemondott posztjáról. Vele együtt távozott számos oktató is a campusról. Megkezdődött a meghirdetett alap- és mesterszakok számának csökkentése, megszűntek a tanszéki struktúrák, és több munkatársat is értesítettek arról, hogy a munkájukat Kaposváron vagy Gödöllőn fogják tudni folytatni a jövőben.

Nem csupán személyes érintettségem okán – közel fél évszázada magam is e kiemelkedő múltú intézmény padsoraiban ülve szívtam magamba az agrármérnöki szakma minden csínját-bínját –, hanem a hazai agrárium fejlődése mellett elkötelezett polgárként is aggodalommal követem a fejleményeket. Megnyugtató cáfolat híján a néhány napja lezajlott ünnepi koncert szereplőiről is óhatatlanul a Titanic fedélzetén az utolsó percekig játszó zenészek jutottak eszembe.

A háttér ismeretében különös árnyalatot kapnak a hajdani alapító kései leszármazottjának, Festetics György hercegnek a jubileumi koncerten – Skype-on keresztül – elhangzott szavai: „A 225 év alatt sok változás történt az intézmény életében, s remélem, hogy a jövő is szép lesz. Az életünket sok minden befolyásolja, […] éppen ezért ma nem tudni, hogyan néz majd ki Keszthely és a Georgikon negyedszázad múlva, a 250. évfordulón.”

Bízzunk abban, hogy a következő 25 évben a Georgikon nem csupán tudásbázisával és szellemiségével él majd tovább új agrár-felsőoktatási rendszerben, hanem legjobb hagyományait tovább ápolva hosszú távon is agrárszakemberek ezreit, tízezreit neveli majd ki évszázados alapítási helyén, Keszthely városában.

A szerző Póczik András, agrárbiztosítási szakértő, az Agape-2000 Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. ügyvezetője