A szelídgesztenye az ünnepek egyik slágerterméke. Az adventi vásárok gyakori csemegéje, de visszaköszönhet karácsonyi süteményekben, vagy más desszertekben, gyakran pürésített formában. Nem köztudott róla, hogy bár őshonos növény Magyarországon, manapság kevés szelídgesztenyefát találni idehaza. Feldolgozóipari szükségletünk a terméséből viszont jelentős, ezért az ország nagymértékű importra szorul szelídgesztenyéből.

„A gesztenye felhasználhatósága igen sokrétű. Desszerteken kívül mártásokhoz, köretekhez és levesekhez is használják. Íze kellemes semleges édeskés, diós jellegű. Érdekesség, hogy azokban az országokban, ahol a legtöbb gesztenye terem, nincs jelentős hagyománya a fogyasztásának. A termést leggyakrabban friss gesztenyeként exportálják, esetleg egy részét megsütik. Jelentős azonban az ipari feldolgozás is. Ennek során a gesztenyét különböző technológiákkal meghámozzák, majd lefagyasztják és ipari feldolgozók részére értékesítik. Ők többnyire gesztenyekrémet vagy kandírozott gesztenyét készítenek belőle” – mondta lapunk kérdére válaszolva Schweickhardt András, a Prima Maroni Kft ügyvezető tulajdonosa.

Kapcsolódó

A vállalkozás a hazai gesztenyeipar egyik legjelentősebb szereplője, a cégvezető pedig már mintegy 35 éve gyárt gesztenyealapú termékeket. Az üzemüket 1995-ben építették Csepelen. A vállalat jelenleg 30 alkalmazottat foglalkoztat. A gesztenye köré épülő termékeikkel pedig évek óta rangos élelmiszeripari elismeréseket zsebelnek be. Magyarországon kívül több országban forgalmazzák az élelmiszereiket.

„A hagyományos, 72 százalék gesztenyetartalmú rumaromás gesztenyepüré fogyasztása a környező országok magyar lakta területein jellemző. Egyes országokban - például Ausztria vagy Horvátország - aroma nélkül, esetleg magasabb víztartalommal eszik a gesztenyepürét. Becslésem szerint a Magyarországon gyártott gesztenye mennyiség körülbelül 25 százaléka kerülhet exportra” – tájékoztatta hírportálunkat a szakértő.

A szelídgesztenye hazánkban is honos növény, azonban érzékenysége miatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése. A múlt században telepített nagyobb ültetvények mára szinte teljesen kipusztultak, jelentősebb gesztenyések nincsenek az országban. Az éves termés nagy részét főként a szórványgesztenyések és a vad állományok adják. Az utóbbi évtizedekben ráadásul több betegség és kártevő tizedelte a hazai fákat.

Magyarország éves gesztenyetermése 200-500 tonna között mozog. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóiparunk, így behozatalra szorulunk. Az import jellemzően Olaszországból érkezik, évente körülbelül 2000-2500 tonna, értéke 1-1,2 milliárd forint – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtóközleményében.

A hazai gesztenyepiac

Schweickhardt Andrástól megtudtuk azt is, hogy a hazai gesztenyefeldolgozók árbevételét ő körülbelül 4,1 milliárd forintra becsüli a tavalyi évben, mely nagyjából 4000 tonna késztermék eladásából származhatott. Itthon egyébként a legnagyobb volumenben értékesített gesztenyés termék a hagyományos, fagyasztott gesztenyepüré.

A szakember beszámolt arról is, hogy a gesztenye magyar piacán szezonalitás tapasztalható. Ősszel kezdődik a főszezon, valamint húsvét előtt jellemző egy jelentősebb keresletnövekedés.

A fogyasztása azonban folyamatosan növekszik. Az ügyvezető ennek okát abban látja, hogy egyre többen ismerik meg a gesztenye pozitív tulajdonságait: rostokban gazdag, alacsony zsírtartalmú, allergénmentes. Szénhidráttartalma ugyan magas, de lassú a felszívódása, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják „natúr verzióban”.

Piaci nehézségek

Napjainkban a mezőgazdaságot és élelmiszeripart érintő nehézségek a gesztenyepiacot sem kerülték el. Schweickhardt András kérdésünkre elmondta, hogy idei év hektikus időjárása nem kedvezett a világ gesztenyetermésének sem. Emellett egy Kínából elterjedő kártevő, a gubacsdarázs, valamint egy új gombabetegség is tizedelte a globális termést. Azonban nem csak ezek okoztak problémát.

„Sajnos a világpiacon drágult az energia, többek között a villamosenergia és a gáz is, de az általunk nagy mennyiségben használt alapanyagokat, mint például a cukrot, vagy a csomagolóanyagokat sem kerülte el az áremelés. Emellett a hazai munkaerőhiány és az importból fakadó árfolyamkitettség is az árak emelkedéséhez vezet” – fejezte ki aggodalmát a szakértő.

Tehát a szelídgesztenye-termelés és a ráépülő feldolgozóipar igen sok nehézséggel szembesül napjainkban. A gesztenye világpiaci ára az elmúlt tíz évben többször megugrott, közel a duplájára emelkedett. A Schweickhardt család azonban mindent megtesz azért, hogy a jövőben is élvezhessük a közkedvelt csemegét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az alapító testvére, Dr. Schweickhardt Márta olaszul is megtanult, azért, hogy gördülékenyebben menjen az Itáliából érkező import megszervezése – mesélte Schweickhardt András.