A minimálisnál is kisebb, pár ezer dollár bevétel mellett jelentősen megvágta kiadásait a kanadai Falcon Oil & Gas Plc. az első félévben, így számottevően mérsékelni tudta veszteségét is - értesült a Napi.hu. A féléves eredmény így mínusz 1,6 millió dollárra rúgott az egy évvel korábbi 2,4 milliós veszteséget követően. A készpénzállomány némileg csökkent, a március végi 11,5 millió dollárról 10,5 millióra.

A féléves gyorsjelentés főként a Falcon ausztráliai és dél-afrikai projektjeivel foglalkozik - ezek összesen fél magyarországnyi területet jelentenek. Ausztráliában ugyanis egy 18,6 ezer négyzetkilométeres területen rendelkezik 30 százalékos részesedéssel a társaság, Dél-Afrikában pedig 30,5 ezer négyzetkilométeren kutat. A közel ezer négyzetkilométert lefedő magyarországi projektről igen szűkszavúan nyilatkoztak, pedig a cég honlapja szerint a cég eszközei között ez számít a legfejlettebbnek. Most csupán annyit írt a jelentés, hogy a Falcon folytatja magyarországi működésének és terveinek felülvizsgálatát, amelynek során minden olyan elérhető lehetőséget mérlegelnek, amely hozzájárul a részvényesi értékhez.

A korábbi beszámolók alapján az egyelőre biztosan kizárható, hogy a jelenlegi alacsony olajárak mellett az anyacég további befektetésekkel lendítsen a makói projekten, inkább partnereket szeretnének bevonni. Az itteni kutatásra elköltött pénzek nemigen hoztak ugyanis bevétellel mérhető eredményt, de eddig a partnerek bevonása sem vezetett áttöréshez. Legutóbb az orosz Gazprom Nyefty szerbiai érdekeltségével, a NIS-szel kooperáltak, de ez a cég idő előtt kiszállt a projektből.

Jöjjön az állam?

Szabó György, a Falcon igazgatóságának tagja, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezetője a NIS kiszállásakor úgy nyilatkozott a Napi.hu-nak, hogy több mint 300 millió dollárt invesztáltak, a kutatások révén hatalmas adatbázist építettek fel a gázvagyonról, ami vonzó lehet egy potenciális partner számára. Szabó azt is felvetette, hogy akár a magyar állam is részesedést vehetne.

Szintén az állami szerepvállalást sürgette nemrégiben a makói gázvagyon kapcsán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese. Nyikos Attila szerint igaz, hogy az egyesült államokbeli költségek sokszorosába kerülne egy-egy magyarországi kút létesítése, ám az energiafüggetlenség megteremtése érdekében a magyar állam részvételére lenne szükség ahhoz, hogy a makói mező kitermelhető legyen. Konkrétan egy állami vállalatot lehetne alapítani, ami egy pilotprojekttel felmérhetné a kitermelés pontos jellemzőit. A MEKH elnökhelyettese azzal érvelt az állami szerepvállalás mellett, hogy "Magyarország (..) kis piac, az itteni fúrásokban nem érdekeltek a nagy nyugati kőolajtársaságok".

Az MTA sem optimista

Valójában nem a kis piac, hanem az értelmezhetetlen megtérülés miatt hagytak fel a nyugati cégek a projektekkel, hiszen ha van kitermelés, a szállítóvezeték kiépítése már nem nagy ügy. A TXM eddig kutatásai alapján a Makói-árokban ezer milliárd köbméter palagáz lehet, ami Magyarország nagyjából 100 évi gázfogyasztásával egyenértékű, ráadásul Magyarországon további öt-hat hasonló terület található még. (Összehasonlításul: az elmúlt közel 80 évben hazánkban összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre.) Mindezzel kapcsolatban a problémát és a kockázatot "csupán" az jelenti, hogy nem tudjuk, a palagázból mennyi termelhető ki, továbbá ezek megcsapolására az USA-n kívül nincsenek gyakorlati tapasztalatok - mondta korábban a Napi.hu-nak Szabó György.

Ugyanígy a gyakorlati tapasztalatok és a megfelelő eszközök hiányával érvelve hűtötte le a reményeket korábban Holoda Attila, volt energetikai államtitkár, aki szerint a legjobb szándék és akarat mellett, rengeteg pénz és kutatófúrás bevetésével sem lehetséges tíz éven belül számottevő mennyiségű "nem hagyományos" szénhidrogént a felszínre hozni.

falconoilandgas.com

Az MTA honlapján elérhető ismertető sem vádolható azzal, hogy hiú ábrándokba kergetné a téma iránt érdeklődőket. A dokumentumból kiderül, hogy Magyarország nem hagyományos típusú földgáz- és kőolajvagyona lényegesen nagyobb, mint a hagyományos, mégsem érdemes amerikai jellegű palagáz-forradalomban reménykedni, egyrészt mert a gáz geológiai értelemben túl fiatal, vizes üledékekben található, másrészt a nagy mélység és nyomás miatt drága csúcstechnológiát kellene használni a kitermeléséhez, a technológia jelenlegi határait feszegető módon.

A magyar kormány deklaráltan a palagázkitermelés mellett áll, de ennek kapcsán eddig még nem kezdett újabb költséges energetikai projektbe: csak odáig jutott, hogy csökkentette a nem létező kitermelés után fizetendő bányajáradékot.

Óriásleírás a magyar Falcon-leánynál

Azt, hogy mennyire nem olcsó és mennyire nem tuti üzlet a palagázkutatás Magyarországon, a TXM számai is jelzik. A cég tavaly 4,8 milliárd forint veszteséget ért el, ami az egy évvel korábbi mínusz több mint százszorosa. (A korábbi évek során összesen 56,6 milliárd forint veszteséget halmoztak fel.) A látványos romlást alapvetően az magyarázza, hogy a gázkutatási tevékenységhez kapcsolódó, operatív célokat szolgáló eszközállomány könyv szerinti értékét 100 százalékban - terven felüli értékcsökkenés formájában - leírták, ez jelentette a leírások soron szereplő 9,3 milliárd forint oroszlánrészét. Ezt arra hivatkozva tették, hogy ezen eszközök hasznosíthatósága, a gázvagyon kitermelése a finanszírozási források és érdeklődő befektetők hiányában bizonytalan.

A 2014-es beszámoló kiegészítő melléklete mindemellett úgy fogalmaz, hogy a cég "rövid távú fizetőképessége teljes egészében attól függ, hogy közvetett anyavállalata, a Falcon Oil & Gas Ltd. biztosít-e megfelelő finanszírozási forrásokat a társaság számára. A 2014. év során mind a Falcon Oil & Gas, mind a társaság azon dolgozott, hogy akár saját tőke befektetés formájában, akár új stratégiai partnerek felkutatásával gondoskodjon a társaság tevékenységének finanszírozásáról". A TXM és a Falcon "a 2015. év során is törekedni fognak pótlólagos finanszírozási források bevonására, ugyanakkor ezen törekvésük sikeressége nem garantálható" (...) "Hosszú távon a társaság fennmaradása attól függ, hogy képes-e tevékenységét jövedelmezően végezni, tehát sikerül-e gazdaságosan kitermelhető gázkészleteket feltárnia."