Jövőre most már egyértelmű lassulás várható, mely feltehetőleg 2022-ig, az EU-támogatások alacsonyabb szinten, de újrainduló folyósításáig folytatódni fog - a GKI legújabb előrejelzése szerint. Ennek oka az EU-támogatások kifutása mellett az erőltetett keresetemelés fokozatos kifulladása, a rosszabb világgazdasági konjunktúra, s nem utolsósorban a magyar modell szerény versenyképessége.

A magyar GDP dinamikája 2018-19-ben 5 százalék körülire, az EU-ban az egyik leggyorsabbra emelkedett. Ezzel a magyar növekedés meghaladta bárki - ezen belül különösen az EU és a GKI - prognózisát - ismerte el a kutató.

A gyors növekedés részben az EU-transzferek meglódulásának; részben a korábban még kedvező világgazdasági konjunktúrának, majd a romló konjunktúra közepette is magára találó iparnak és várakozáson felül teljesítő szolgáltatási exportnak; részben a belföldi keresletélénkítő intézkedéseknek, ezen belül főleg az adócsökkentéssel kísért bérmegállapodásnak volt köszönhető. A GKI főleg az üzleti szektor beruházásait és exportképességét becsülte alul.

Végeredményben a GDP növekedése a GKI előrejelzése szerint 2019-ben 4,9, 2020-ban 3,2 százalék lesz, a beruházások 16, illetve 5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 4,5 illetve 4 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatás már csak kissé, az idei 0,8 százalék után 2020-ban legfeljebb 0,5 százalékkal nő, a munkanélküliség 3,5 százalék körül marad, ami a közmunkások beszámítása esetén is kedvezőbb az EU átlagánál.

A külső egyensúly kedvező, a külső finanszírozási képesség a tavalyi GDP-arányos 2 százalékról 2019-ben 2,4 százalékra emelkedik, majd 2020-ban a folyó fizetési mérleg hiányának emelkedése és a kevesebb beáramló EU-transzfer hatására 1,7 százalékra csökken, de így is kedvező lesz.

Az államháztartási hiány és az infláció azonban európai összevetésben magas, bár rövid távon kezelhető. A GDP-arányos költségvetési deficit törvényben előirányzott idei évi 1,8 százaléka elérhető, a 2020. évi 1 százalék megvalósítása azonban kétséges, 1,3 százalék körüli ráta valószínűbbnek látszik.

Az infláció az idei évi 3,3 százalék után 2020-ban is meg fogja haladni a kormányzat 2,8 százalékos prognózisát, a GKI 3,5 százalékra számít. A forint euró-árfolyama éves átlagban a tavalyi 319 után 2019-ben 325, 2020-ban 335-340 lesz; ez két év alatt körülbelül 6 százalékos gyengülés.

A kormányzaton belül nyilvános vita alakult ki, hogy az úgynevezett gazdaságvédelmi program alapvetően egyensúlyjavító vagy élénkítő legyen. Mivel már az eddigi gazdaságpolitika is prociklikus volt, a GKI szerint célszerű az egyensúlyjavítást középpontba állítani, miként azt a jövő évi költségvetés is tartalmazza, s ahogyan arra az EU is felhívta a figyelmet.

Az élénkítő gazdaságpolitika fenntartásának az a kockázata, hogy 2020 után - amikor az EU-transzferek jelentősen lecsökkennek, az infláció viszont félő, hogy magasan reked -, nem lesz költségvetési és monetáris mozgástér a jelentős lassulás megállítására. Nagy kérdés az is, hogy a jelenlegi, nagyrészt államilag vezényelt beruházási boom mennyire eredményez versenyképes kínálatot, továbbá hogy az EU-ban elszigetelődött magyar kormánynak mennyire szűkül az érdekérvényesítő képessége, többek között a következő hétéves európai költségvetés tartalmának meghatározásakor.

Az igazi kockázatok a 2020. utáni magyar növekedési pályával, a források beszűkülése, illetve kimerülése után a magyar modell versenyképtelenségének várható kiéleződésével, a regionális lemaradás folytatódásával kapcsolatosak.