A kutatók a 2020-as, kettős könyvvitelt vezető vállalati (mintegy 322 ezer cég) adatok alapján megvizsgálták, hogy szakágazati szinten (TEÁOR négy számjegye) hogyan alakultak a profitok különböző vetítési alapok mellett.

Az árbevétel-arányos adózott eredmény szerint a megcélzott ágazatok átlagosan 8,5 százalékos eredményt értek csak a nyereséges szakágazatokat vizsgálva a mutató értéke 9,5 százalék. Az 581 szakágazat közül 189-nél átlag feletti a mutató értéke (tehát extraprofit képződik). Sőt 28 szakágazatban az átlag kétszeresét meghaladó az érték - írták a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzői.

Kapcsolódó

A legnyereségesebb ágazatok 30 százalék feletti eredményt értek el, csakhogy ezek között egy sincs a megadóztatni kívánt ágazatokból. A nagyobb szakágazatok közül az út- és vasútépítés (46,4 százalék), a cementgyártás (41,8 százalék), a gyógyszergyártás (40,7 százalék), a veszélyes hulladék gyűjtése (33,2 százalék) és a jogi tevékenység (33,1 százalék) tartozik ide. Emellett kimagasló a kavics, homok- és agyagbányászat (27,4 százalék) eredménye is. A megadóztatni kívánt ágazatok legjobbját (távközlés) még az 15. helyen álló üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás is megelőzi (24,7 százalék).

Az eszközarányos adózott eredmény alapján a szakágazati átlag 3,6 százalék volt, a nyereséges szakágazatoknál 3,8 százalék. Az 591 szakágazatból 379 ért el ennél jobb eredményt, 217 szakágazat pedig az átlag dupláját is meghaladta.

Az élen az út- és vasútépítés (37százalék) áll, de itt is a legjobbak között van a veszélyes hulladék gyűjtése (31 százalék). A gyógyszer-kiskereskedelem (22,5 százalék) megelőzi a 12. helyen álló biztosítási ügynöki tevékenységet (21,9 százalék), amely szakágazat az első a különadóval sújtott körben. A kiskereskedelmi tevékenység a 15. helyen jelenik meg, az első telekomos tevékenység pedig a 29. helyen, Mindez jelzi, hogy ha csak az extraprofitot nézzük, lenne még mit keresgélni - véli a kutatók.

A sajáttőke-arányos adózott eredmény alapján a szakágazati átlag 6,6 százalék, míg a nyereséges szakágazatok átlaga 7,1 százalék. Az 590 szakágazatból 403 ért el az átlagosnál jobb eredményt, 263 szakágazat pedig az átlag kétszeresét is meghaladó értéket.

Az első helyen álló út- és vasútépítés 76,4 százalékos mutatóval büszkélkedhet. A nagyobb szakágazatok közül kimagasló a híd, alagút építése (48,5 százalék), a dohányáru-nagykereskedelem (48,3 százalék), s a veszélyes hulladék gyűjtése (45,7 százalék) szakágazat. A vezetékes távközlés (44 százalék) a kilencedik helyen áll a listán, ettől a jogi tevékenység (38,6 százalék) sem sokkal maradt le.

E három mutató arra világít rá, hogy félrevezető az extraprofit fogalma, mivel mutatónként nézve igen eltérő sorrendek alakulnak ki - hangzik a konklúzió.

Egyrészt az adott szakágazatok jellegzetességétől függ (több eszközt használ vagy inkább munkaerő-igényes a tevékenység). Másrészt a kormányzat által kiválasztott szakágazatok messze nem a legnyereségesebbek. Az építőipar, az építőanyag-ipar egyes szakágazatai, a jogi és mérnöki tevékenységek szintén nyernek az áremelkedésen, többletadóztatásuk mégsem merült fel.

Emellett a feldolgozóipar egyes területein is érdemes lenne körülnézni: például a jelentős költségvetési támogatást kapó gumiabroncsgyártás árbevétel-arányos nyeresége 15,4 százalék, az eszközarányos 11,1 százalék, a sajáttőke-arányos pedig 15,4 százalék.

További ellentmondás, hogy az EU-ban az egyik legalacsonyabb a profit adókulcsa Magyarországon, miközben extraprofitokat akar a kormány adóztatni. A vizsgált szakágazatok összességében 7100 milliárd forint adózott eredményt értek el és 526 milliárd Ft nyereségadót fizettek be 2020-ban. Mindezt egy olyan évben, amikor a GDP csaknem 5 százalékkal csökkent.

A tavalyi gyors növekedés után idén is bővül a magyar gazdaság, így az adózott eredmény is jelentősen nő 2020-hoz képest. A társasági adókulcs emelésével a hazánkban termelő multik is nagyobb szerepet kaphatnának a költségvetés finanszírozásában, miközben hogy letelepedésükhöz az állam jelentős összegekkel járult hozzá. Szintén elgondolkodtató, hogy a szerencsejáték-ipar miért marad ki rendszeresen a különadókból, miközben a turizmus szempontjából válságos évben is 35 milliárd forint adózott eredményt értek el a szakágazat cégei - olvasható a GKI elemzésében.