Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2024. decemberi adatai szerint 839 tartósan (6 hónapnál hosszabb ideje) betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon összesen 568 településen. 2023 augusztusához viszonyítva a tartósan betöltetlen praxisok száma 180-nal, vagyis 27 százalékkal nőtt, ezzel együtt újabb 51 település maradt állandó háziorvos nélkül. Az összes háziorvosi praxis (6434) 13 százaléka áll tartósan betöltetlenül – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése. Ebből 367 vegyes, 277 felnőtt és 195 gyermek praxis volt.

A legtöbb tartósan betöltetlen praxis Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (95) volt, amit Pest vármegye (67), majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (59) követett. A helyzet Budapesten sem kedvezőbb, az összesen 80 betöltetlen pozícióból 11-et a XIV. kerület, 9-et a XIX. kerület, valamint 8-at a XXI. kerület ad, miközben csak 4 olyan kerület van, ahol nincs tartósan betöltetlen praxis. 

Szinte már megszokottá vált a helyettesítés

A betöltetlen pozíciók földrajzi elhelyezkedés szempontjából egybefüggő területen Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék kistelepülésein találhatóak. Emellett azonban több megyeszékhelyen is súlyos (4 vagy több hiányzó háziorvos) problémák vannak: Miskolc (12), Pécs (5), Győr (6), Kecskemét (5), Székesfehérvár (11), Tatabánya (11), Veszprém (5), Szolnok (4), Eger (4), Salgótarján (9) küszködik a háziorvos pótlásával, vagyis a megyeszékhelyek felén jelentős a háziorvos hiány.

Kapcsolódó

Megjegyzik, hogy betöltetlen háziorvosi praxis esetében a helyettesítő háziorvostól ugyan kapnak ellátást a betegek, azonban ez a betegek vagy az orvos hosszabb utazását eredményezi, ami a betegellátástól veszi el az időt. Ez az orvos eredeti praxisára is hatással van, hiszen kevesebb időt tud az eredeti körzetében rendeléssel tölteni. Egyes településeken a helyettesítő orvos már megszokottá vált.

A praxisok közül 98 több mint 10 éve betöltetlen, míg az 5-10 éve betöltetlen pozíciók száma 155

– írta a GKI. 

Ezek alapján a betöltetlen pozíciók 30 százalékában nem is várható, hogy a kialakult helyzet megváltozzon. A kormány az öt évnél régebben betöltetlen praxist elvállaló orvosok számára 2017-től nettó 20 millió forintos támogatás biztosít, eddig kevés sikerrel. A hiányt részben adminisztratív eszközökkel is igyekszik leszorítani a kormány, a kisebb, üresen álló praxisok összevonásával. Az elmúlt 10 évben 6645-ről 6434-re csökkentették a körzetek számát. 

Nem érkeznek az üres helyekre fiatal háziorvosok

A folyamatot segít megérteni a KSH háziorvosok és házi gyermekorvosok számáról szóló statisztikája, ami szerint 2023-ban 5604 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott, ami közel 150-nel kevesebb, mint 2022-ben. Ennek hatására 1670-ről 1710-re nőtt az egy háziorvosra és egy házi gyermekorvosra jutó lakosok száma. 

Az emelkedés 2010-től kezdődően az egy háziorvosra jutó bejelentkezett lakosok esetén 14,7 százalék míg az egy házi gyermekorvosra jutó növekedés 15,4 százalék.

A növekvő trend mindkettő csoportban várhatóan folytatódni fog elsősorban az elöregedő orvostársadalom miatt, akik helyére nem érkeznek fiatal háziorvosok

– közölte a GKI.

Az egy háziorvosra jutó lakosok számának emelkedése az öregedő társadalom miatt még nagyobb problémát jelent, mivel egyre több idős ember fogja igénybe venni az orvosi szolgáltatásokat. A helyzet várhatóan kevésbé fog romlani a gyermekellátás területén, ugyanis a gyermek születések csökkenése valamelyest kompenzálja a csökkenő orvos létszámot.