A koronavírus-járvány az elmúlt másfél hónapban a magyar gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált, szinte minden cég érzi a következményeit. A járvány hatását a cégek üzletmenetére a felmérés résztvevőinek 58 százaléka jelentősnek érzi, s további 36 százalékuk is érzékelt némi hatást - vélhetően ezek döntő többsége negatívat - kezdi elemzését a kutatócég.

Állítják a nemzetgazdasági ágak mindegyikében 90 százalék feletti az érintettség, azaz a járvány teljesen átszőtte a magyar gazdaság szervezeti rendszerét, összes ágazatát. A turizmus-szektor, illetve a szórakoztatás és szabadidős tevékenység esetében lényegében minden céget jelentősen érintett a járvány. Néhány területen átlag alatti az érintettség: ilyen az iparon belül a vegyipar és az ipari javítás, a kereskedelemben az építőanyagok forgalmazása, illetve a szolgáltató szférában a jogi, számviteli és adminisztratív szolgáltatás, valamint az építészeti, műszaki tevékenység.

Kapcsolódó

A legtöbb járványsújtotta cégnél az elmúlt egy hónapban a kényszer-szabadságolást és az elbocsátást próbálták meg tüneti kezelésnek. Az előbbit minden harmadik, az utóbbit minden nyolcadik cég. A kényszer-szabadságolással leginkább az 51 és 250 fő között foglalkoztató középvállalatok éltek, ezek közel fele alkalmazta ezt az eszközt. A mezőgazdaságban a cégek mindössze 5 százaléka, a kereskedelemben 25 százaléka, az iparban 40 százaléka tett ilyet. Elbocsátásokat is leginkább a középvállalatok eszközöltek (20 százalékuk élt ezzel). Az agrárcégek igyekeztek legnagyobb arányban megőrizni a munkaerőt, míg az építőipariak közül minden hatodik kényszerült leépítésre. Ha a mintabeli arányokat rávetítjük az öt főnél többet foglalkoztató versenyszféra egészére, úgy az elmúlt hónapban legalább 50-60 ezer ember veszthette el az állását.

A közeljövőre vonatkozó kilátások gyászosak: mindössze a cégek 4 százaléka reménykedik abban, hogy a járvány az üzletmenetükre pozitív hatással lesz és 9 százalékuk gondolja ezt a hatást semlegesnek. A cégek bő harmada némi, fele jelentős negatív hatástól tart. A már eddig is jelentős hatás érzékelő vállalkozások közül csaknem mindegyik a jövőben negatív hatástól tart, míg az eddigiekben hatást nem érzékelők kétharmada is kisebb-nagyobb romboló hatástól tart a közeljövőben. A közép-magyarországi cégek kissé kevésbé pesszimistán látják a jövőt, mint a vidéki vállalkozások. Az iparon belül különösen borúlátók a könnyűipari, a fém- és gépipari cégek, viszont az élelmiszeripari, valamint a papír- és nyomdaipari válaszadók az ipari átlagnál derűlátóbbak. A kereskedelemben és a szolgáltatások terén általános a csüggedés, bár a napi cikkek forgalmazóik az átlagosnál kevésbé borúlátók - áll a GKI Gazdaságkutató összefoglalójában.

Kényszerszabadságolásra készül a közeljövőben a cégek 36, elbocsátásokra 14 százaléka. Leépítésre leginkább az építőiparban van kilátás: 30 százaléknál valószínű, hogy erre sor kerül, míg az iparban 20, a szolgáltatások terén 14, a kereskedelemben 12 és a mezőgazdaságban 6 százaléknál lehetnek elbocsátások.

Figyelembe véve, hogy februárban a munkanélküliek száma mintegy 160 ezer volt, továbbá, hogy a mikró vállalkozásoktól elbocsátottak száma is nagyon magas lehet, valamint a külföldről hazatértek és az ellehetetlenült önfoglalkoztatók is emelik a munkanélküliek számát, a munkanélküliségi ráta - valós és gyors kormányzati segítség híján - elérheti a 10 százalékot.