A gazdasági növekedés ellenére az elmúlt 10 év alatt a magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint gyakorlatilag nem változott - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss összeállításából.

Eszerint 2019-ben - ahogy 2010-ben is - a lakosság összjövedelmének csaknem negyedével, 23 százalékával a leggazdagabb 10 százalék, illetve 50 százalékával a legfelső 30 százalék rendelkezett - számolták ki a kutatók.

Kapcsolódó

A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalék birtokolták.

Az utóbbi egy évtized gazdasági növekedése, az Orbán-kormányok családsegítő intézkedései és az uniós támogatási programok alapján az volt várható, hogy a különbségek mérséklődnek. Ez azonban nem így történt. Az adatok inkább azt jelzik, hogy a jövedelmi különbségeket csak konzerválni sikerült - értékel a GKI. A valóságban a helyzet még rosszabb, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban.

Mindez azt is jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint, vagy egygyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezett. Míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek - derül ki a felmérésből.

Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint. Ez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől. A fő vesztesek közülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán - írták a kutatók.