A kutatók szerint a magyar gazdaság 2021-es pályája növekedési szempontból kedvezőbben alakult, mint amire a nyár elején módosított 2021-es költségvetés számított. Ugyanakkor az egyensúlyi viszonyok a tervezettnél sokkal kedvezőtlenebbek lettek, az infláció és az államháztartás pénzforgalmi hiánya megugrott, a forint gyengült, a külső egyensúly jelentős passzívumba fordult.
Az eltérés jelentős részben a korábban gondoltnál is jobban túlhajtott választási, keresletélénkítő gazdaságpolitikára vezethető vissza, de fontos szerepe volt az EU-val kiéleződött, s a transzferek visszatartásához vezető konfliktusnak, valamint a világgazdasági folyamatok magyar szempontból kedvezőtlen jelenségeinek, így az energia-áremelkedésnek és az ezzel is összefüggő cserearányromlásnak, a chiphiányban kicsúcsosodó globális ellátási zavaroknak is.
Kapcsolódó
A 2021-es 6,7 százalékos GDP-növekedés után 2022-ben 4,7 százalék körüli növekedési ütem várható - vélik a GKI Zrt. kutatói. Ezt valószínűsíti, hogy az egyensúlyi helyzet javítása szükségképpen a keresletösztönzés, ezen belül a lakosság számára kevésbé fájdalmas beruházások visszafogását igényli. A kormányzat néhány kis lépést már tett, s a monetáris politika szigora is kezd érdemibbé válni a markánsabb kamatemelés, az állampapír- és vállalati kötvényvásárlás bejelentett megszüntetése formájában.
A társadalom- és gazdaságpolitika változását indokolja az EU-val kialakult feszült, jelentős anyagi veszteséggel fenyegető viszony rendezésének, a magyar álláspont felülvizsgálatának szükségessége is. Az elmúlt évtized magyar gazdaságpolitikája folytathatatlanná vált, érdemi változások azonban csak a 2022 tavaszi választások után várhatók - írták a kutatók.
Amíg 2021-ben az átlagos reálkereset 3,5 százalékkal, a reálnyugdíj (a magas nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetése nyomán, a tényleges inflációtól kissé elmaradó viták ellenére) 4 százalékkal emelkedik, a reáljövedelem várhatóan 4, a lakosság fogyasztása 3,5 százalékkal nő.
Jövőre pedig a bruttó keresetek átlagosan 14 százalékkal emelkednek, ami 8-9 százalékos reálkereset-emelkedést eredményez. A nyugdíjak reálértéke 6 százalékkal nőhet. A reáljövedelmek 7 százalék körüli emelkedése mellett a fogyasztás 4,5 százalékkal bővül. A beruházások 2021-ben 8, 2022-ben 4 százalékkal emelkedhetnek. Egy radikális gazdaságpolitikai szigorítás ennél alacsonyabb ütemhez is vezethet - olvasható a friss prognózisban.
Mivel az államháztartás pénzforgalmi deficitje azonban már november végén 3931 milliárd forint volt, az év végi költekezés is kisebb lehet a korábban gondoltnál. A választási osztogatás 2022-ben – a nagyobb jövedelemkiáramlás és magasabb infláció hatását is figyelembe véve – mintegy 1000-1100 milliárd forinttal emelné a 2022-es államháztartási hiányt.
Az infláció mindkét évben 5 százalék körüli lesz, az euró árfolyama a 2020-es 351 után 2021-ben 358, 2022-ben pedig 360 forint körül lehet, miközben az irányadó kamat 2022 őszére elérheti a 4,5 százalékot, az infláció kedvező esetben év végére várható értékét.
Megnevezés | 2021 | 2022 |
GDP (éves változás, %) | 6,7 | 4,7 |
Export (éves változás, %) | 10,5 | 10,0 |
Import (éves változás, %) | 9,0 | 9,0 |
Fogyasztói árindex (éves változás, %) | 5,0 | 5,0 |
Munkanélküliségi ráta (éves átlag, %) | 4,1 | 3,9 |
Államháztartási hiány (ESA, GDP %-a) | 7,5 | 6,0 |
Folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege (milliárd euró) | -2,0 | 0,5 |
Forrás: GKI Zrt. |