Tavalyelőtt, 2020-ban az egy főre jutó vásárlóerő 2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak. A legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 6,5 millió forint volt a különbség - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. becslése alapján, amelyben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV), valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait is felhasználták.
Országos szinten az egy főre jutó vásárlóerő 2019 és 2020 között nominálisan 7 százalékkal növekedett, de ez a növekedés nem egyenletesen oszlott meg a települések között.
Az egyfőre jutó vásárlóerő csökkent vagy stagnált 506 településen, míg 827 településen átlag alatt, ugyanakkor 201 településen jelentősen az átlag felett növekedett ez a mutató. A többi településen átlag körüli volt a mutató értéke.
Látható, hogy a járvány okozta válság jelentősen visszafogta a vásárlőerő növekedését, több mint 40 százalékán átlag alatti volt a növekedés vagy csökkenés következett be.
Szinte a teljes Dunántúl a vesztesek közé tartozik, ahogy Észak-Magyarország és a keleti határszél települései is. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a települések egy szűk köre esetében még a válság alatt is kiemelkedően tudott növekedni a vásárlóerő.
Legolvasottabb
Gyanús lett a sok nyugtamegszakítás, máris ott termett a NAV
Nem üres kézzel utazik Brüsszelbe Orbán Viktor, ezt viszi magával
Nyakunkon a kór, amitől mindenki félt, már a magyarok közt is elszabadult az új influenza
Kiakadt a szakszervezet: ezüstvasárnap is tömeg van a boltokban, a láncok mégis támadnak
Trump nem várt helyről kapott hadüzenetet, de a magyar kormány is aggódhat
Zelenszkij egy feltétellel hajlandó lemondani a NATO-tagságról
Ipari sokk Magyarországon: már a kormányváltás is szóba került a friss adatok után
Mit szólt ehhez a Karmelita? Egy óra alatt beszakadt a forint, és kiderült valami az „amerikai védőpajzsról”
Autós támadást terveztek a karácsonyi vásárban, a határon kapcsolták le őket