A világ pénzügyminiszterei már hónapok óta dolgoznak azon, hogy egy októberi határidőig elkészítsenek egy olyan tervet, amely véget vetne a társasági adóztatásban tapasztalható csökkenési trendnek. A javaslat része Joe Biden amerikai elnök adóreformjának, amellyel a közel 2000 milliárd dolláros beruházási csomagját finanszírozná - legalább részben. Több mint 130 ország már megállapodott egy legalább 15 százalékos globális minimumadó bevezetéséről, és tárgyalnak az adóztatási jogok elosztásának megváltoztatásáról, hogy a nagyvállalatok - köztük az olyan technológiai óriások, mint az Amazon és a Facebook - abban az országban fizessenek adót, ahol árukat vagy szolgáltatásokat értékesítenek, még akkor is, ha ott nem rendelkeznek fizikai jelenléttel.

A terv elég egyszerű: ha egy országban a leányvállalat által fizetett társasági adó nem éri el a profit 15 százalékát, akkor a különbözetet az anyavállalat adóhatósága szedhetné be. Ha tehát egy német cég magyar leányvállalata csak 9 százalékos társasági adót fizet, a 6 százalék különbözetet a német adóhatóság szedhetné be. Mivel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) keresztül kezdődtek meg a nemzetközi tárgyalások a javaslatról, ott pedig a legtöbb ország támogatta, a tervek szerint bezárulna egy kiskapu az adóoptimalizációra hajtó társaságok előtt. Mivel a legtöbb nagyvállalat, amely érintett lenne, tőzsdén is jegyzett, valamint a legtöbb ország bevezetné a globális társasági adó új effektív szintre vonatkozó minimumát, annak is kicsi a valószínűsége, hogy adóparadicsomokba menekülnének a társaságok, mert nehézkessé vagy lehetetlenné válna számukra a tőkebevonás a pénzpiacokról.

Kapcsolódó

A magyar adóparadicsom vagy racionális adórendszer?

Az Egyesült Államokból nézve - ahol 21 százalék lenne a társasági adó kulcsa - Magyarország is adóparadicsomnak tűnik a maga 9 százalékos nominális szintjével. Nem véletlen, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány már több fórumon is jelezte, nem támogatja az adóemeléssel járó javaslatot. Viszont ebben kevés szövetségese maradt: Írország és Észtország, amely szintén nem csatlakozott még a nemzetközi adókezdeményezéshez. Ez problémát jelent az Európai Unió számára, amelynek minden tagállamának alá kell írnia a megállapodást ahhoz, hogy az adóváltozások ott is hatályba léphessenek, bár az amerikai pénzügyminisztérium képviselői jelezték: a tárgyaló felek még finomítják a legnagyobb bevételű vállalatok megadóztatásának részleteit. A tárgyalásokon az egyik legaktívabb szereplő Magyarország: a Varga Mihály vezette pénzügyi tárca aktívan lobbizik a javaslat miatt. Kifele úgy tűnik, hogy az egész minimumszintet támadják a globális társasági adó esetében, valójában finomításokért kampányolnak. 

"Lesz globális minimumadó, de a tárgyalások nem zárultak le. Annak van haszna, ha egy ország hangosan jelzi az aggályait, mert a részletszabályok kidolgozásán sok múlhat. Egyáltalán nem biztos, hogy ez annyira fájni fog Magyarországnak, mint az eredeti javaslat alapján tűnt. Nem arról van szó, hogy a 9 százalékos társasági adót 15 százalékra kellene emelni, mivel itt effektív adókulcsról van szó. Itthon ha hozzászámoljuk az iparűzési adót, akkor nagyon sok cégnél ez nem lesz probléma" - mondta el a Napi.hu-nak Radnai Károly, az Andersen adótanácsadó- és ügyvédi iroda ügyvezető partnere, aki több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik az adózás különféle területein.

Három fronton nyerhet a kormány

Az biztos, hogy lesz globális adóminimum, de az valószínűtlennek látszik, hogy azt a jelenlegi formájában vezetik be és elindulna 2022-ben - mondta a szakértő. A magyar kormány négy fő területen jelezte a problémáit, és többnél már elég közel áll ahhoz, hogy elérje a célját. 

"Az egyik ilyen tárgyalási terület, hogy az iparűzési adót beszámíthassák a globális társasági adóba, a másik, hogy az időbeli eltolódásokat - mint a gyorsított értékcsökkenések, amelyet kisebb beruházások esetében szoktak alkalmazni, például azon ingatlanok esetében, ahol a gyár épül - ki lehet majd igazítani. A harmadik terület a beruházási adókedvezményeké, amelyeket a mostani globális társaságiadó-tervek szerint ki lehet majd korrigálni" - ismertette a helyzetet Radnai. Az utóbbi azért is nagyon fontos, mert Magyarországon sok külföldi tulajdonú társaság így létesített gyártókapacitást, például a BMW Debrecenben, vagy az Airbus szintén épülő üzeme.

Egy területen viszont hiába aktív a magyar kormány lobbizása, egyelőre nem látszik, hogy komolyabb hatást el tudna érni: ez a tényleges tevékenység és az adóoptimalizációs céllal betelepült cégek közötti különbségtétel. A magyar adórendszer nem különbözteti meg a külföldi és a hazai tulajdonú cégeket, mindenkire ugyanaz az adómérték vonatkozik, tehát Magyarországon sem pozitívan, sem negatívan nem diszkriminálnak cégeket származási országuk szerint. Így valódi offshore helyzetről sem beszélhetünk, ami ellen egy ilyen intézkedésnek valójában hatnia kellene. Ennek ellenére a jelenlegi javaslat csak nagyon korlátozott módon venné ezt a szempontot figyelembe, mintha minden olyan cég, amely alacsony adókörnyezetben tevékenykedne, egyben adóelkerülő is lenne. 

Versenyhátrány is lehet belőle

"Szintén egy visszás példa, hogy ha egy német tulajdonú cég folytatna kutatás-fejlesztési tevékenységet Magyarországon és erre tekintettel adókedvezményben részesülne az EU-s keretszabályok szerint, akkor a magyar effektív társasági adókulcs lemehet bőven 9 százalék alá is. Ha ugyanakkor ez a tevékenység Németországban valósulna meg, akkor erre már nem kéne a globális minimumadó szabályait alkalmazni, hiszen belföldi (német) ügyletről lenne szó. Ez tehát a most hatályos európai uniós direktívákkal sem lenne kompatibilis" - tette hozzá Radnai Károly. Az Európai Unióban a k+f támogatások teljesen harmonizáltak, így a mostani globális adóterv ezzel a különbségtétellel nem EU-konform, mert befolyásolja a tőke és szolgáltatások szabad áramlását. A hazai pénzügyminisztérium így okkal figyelmeztet, hogy versenyhátrányt okozhatna az egész EU-nak, ha erről kötelező érvényű direktívát hoznának. 

Magyarország egyik legnagyobb versenyképességi fegyvere ugyanis az, hogy alacsony a társasági adó, valamint rugalmas, "könnyen állítható" az adórendszere, miközben más területeken jelentősen le van maradva. Ha a globális adóminimummal ezt a faktort kiveszik az egyenletből, akkor az károsan érintheti Magyarországot.

Viszont a magyar kormány nem is csak a saját érdekében lobbizik a nemzetközi fórumokon: "a pénzügyminisztérium képviselői azért hangoskodnak, hogy más országok figyelmét felhívják: sok vállalat effektív adókulcsa náluk jóval alacsonyabb lehet, mint a nominális szint. Ha ilyen körülmények között is bevezetik ezt ezek az országok, akkor az ő versenyképességüket is befolyásolni fogja" - tette hozzá az adószakértő. Példaként Szlovákiát említette, ahol a társasági adó mértéke jelenleg 21 százalék, tehát nominálisan nézve a 15 százalékos minimális kulcs nem jelentene változást. Viszont sok olyan cég van az országban, amely különböző kedvezmények miatt effektív adóban 10 százalékot sem fizet. "Nagyon rosszul érintené őket, ha például egy autóipari vállalat anyacégével egy másik országban ezt a különbözetet megfizettetik" - magyarázta Radnai Károly lapunknak, jelezve, hogy sok állam elsőre nem értette meg, hogy nem a nominális adószintekre vonatkozna az amerikai javaslat, hanem az effektív - vagyis a kedvezményekkel - csökkentett szintre.

Nemcsak a különböző államok nem értették meg a javaslatot, hanem sok vállalat sem. Ugyan az amerikai pénzügyminisztérium felmérése szerint a legnagyobb vállalatok közel 75 százaléka támogatná az új globális társasági adót, de valójában sokan nem tudják miről beszélnek. "Azt tapasztalom, hogy a cégek maguk nem nagyon értik ezt a szabályozást. Sokan mondják, hogy támogatják, de közben őket hátrányosan érintené" - ismertette saját tapasztalatait az Andersen ügyvezetője lapunknak.

A szakértő várakozása az, hogy 2023. január 1-jétől bevezetik a globális társasági adót. A legvalószínűbb, hogy a 750 millió eurós globális bevétel feletti cégekre vonatkozik majd, így a hazai cégek 80-90 százalékát ez nem fogja érinteni.