A Horizont 2020 program szabályozása a 2004 óta csatlakozott és jellemzően eleve csekélyebb forrást elnyerő tagállamok - az úgynevezett EU13 - kutatóit érinti elsősorban hátrányosan. A Horizont 2020 program jelenlegi szabályozása szerint ugyanis a pályázat költségvetéséből elsősorban a kutatók alapbére finanszírozható, a kutatók a H2020 projektben való közreműködésért az alapbéren felül csak csekély kiegészítő juttatásban részesülhetnek.
Az NKFIH szerint ez komoly bérfeszültséget eredményezett a lényegesen magasabb alapbérrel rendelkező nyugat-európai államok és a kelet-közép európai országok közalkalmazotti bérezésű kutatói között, mivel ezekben az országokban, így Magyarországon is a kutatói pluszteljesítmény anyagi elismerése a gyakorlatban projekt-forrásból történik.
A jelenlegi elszámolási szabályok a projekt időtartamára vonatkozó béren felül adható projektösszeg mértékét 8 ezer euró/év összegben maximalizálják, mely magában foglalja a bruttó összeg felét jelentő bért terhelő adókat és járulékokat is. A havi nettó 333 euró maximált kiegészítés nem kompenzálja az európai szinten jelentkező bérkülönbséget. Az EU13 kiemelkedő kutatóinak megtartásához azzal tudna hozzájárulni a H2020 program, ha lehetőséget biztosítana az állami bérnél magasabb alapbér elszámolására a projekt időtartama alatt - írja a hivatal.
Elkezdődtek az egyeztetések
Az NKFIH így - számos EU13 ország kutatástámogató intézményével együtt - csatlakozott a lengyel-szlovén kezdeményezéshez, melynek képviselői a fenti probléma megoldásáért egyeztetéseket folytattak Brüsszelben az Európai Bizottsággal és a többi tagállammal annak érdekében, hogy a Marie Curie ösztöndíjak rendszeréhez hasonló elven működő, egységköltség rendszerének bevezetését szorgalmazva kedvezőbb bérelszámolási feltételeket érjenek el a régió kutatói számára a H2020 program valamennyi területén.
A tárgyalásokon kiderült, hogy bár az uniós politikai konszenzus hiánya és a hosszadalmas módosítási procedúra miatt kicsi az esély a H2020 jogi kereteinek megváltoztatására, a kutatói bérek kérdésében a Bizottság nyitott arra, hogy kétoldalú egyeztetetések formájában próbáljon megoldást találni az EU13 országok elszámolási problémáira - írja a hivatal.
Az NKFIH szerint az érintett felsőoktatási, kutatóintézeti partnereknek érdemes objektív szempontrendszeren alapuló belső szabályzatokat készíteniük, amelyek megteremtik a lehetőségét, hogy a bérnövelést ne csupán a projektekben történő részvétellel lehessen kapcsolatba hozni, hanem általában a kutatók szakmai munkájával. A H2020-tól függetlenül érdemes ugyanis megfontolni teljesítményalapú bérszintek létrehozását az azonos karrierszinten dolgozó oktatók-kutatók között, erre a jelenlegi magyarországi törvényi szabályozás is lehetőséget nyújt - vélte a hivatal.