Tavaly augusztusban jelentette be az MNB, hogy több mint ezer dolgozója üdültetése és oktatása végett megvette a tiszaroffi Borbély-kúriát. Az ingatlant 680 millió forintért hirdették, végül 415 millióért került a jegybank tulajdonába. Az MNB a lépést azzal indokolta, hogy elmúlt évtizedekben közvetett vagy közvetlen tulajdonában - időszaktól függően - csaknem két tucat ingatlan volt, melyek közül, általában ötöt-hetet rekreációs és üdülési célra használtak, ám az üdülőhálózatot 2009-ig teljes egészében felszámolták.

Matolcsy György MNB-elnök egy képviselői kérdésre ezt azzal toldotta meg, hogy egyrészt kedvező áron jutottak a kastélyhoz, másrészt pedig más jegybankoknál is vannak ilyen rekreációs és oktatási központok. Azóta pedig több más ingatlant is megvett az MNB, illetve valamelyik alapítványa - erről bővebben keretes írásunkban olvashat.

Akadályozó bürokrácia

Alapvetően nem könnyű egy görög szigetet venni, hiszen a tulajdonos család általában igen nehezen válik meg tőle - írta tavaly decemberben a The Wall Street Journal (WSJ), amely szerint azonban az utóbbi időben felélénkült a piac. Ennek több oka van: egyrészt egyre több az érdeklődő, másrészt esnek az árak és kedvező irányba változtak a görög adók is. (Más kérdés, hogy a szerdán elfogadandó új görög megszorítócsomag után az adók mértéke mennyire jelent majd könnyebbséget.)

A cikk szerint a szigetek ára a pár millió eurótól a százmillióig terjedhet, függően attól is, hogy milyen az infrastruktúra: van-e áram, vagy éppen kikötőhely a jachtnak. Bár ezen összegek elsőre soknak tűnhetnek, ám a görög válság előtti időszakhoz képest 30 százalékot is elérhette az áresés.

Ugyanakkor egy sziget megvásárlása nem csak móka, a WSJ szerint sok fejfájást is okozhat. Ennek oka, hogy sok sziget nem alkalmas a szükséges fejlesztések végigviteléhez, de nem segít az sem, hogy van, amit nehézkes megközelíteni. Ráadásul a vételhez nem kevesebb, mint 32 bürokratikus lépésen kell túljutni, közte például egy olyan átvilágítással, amelynek célja, hogy kiderítse: a leendő vevő okoz-e nemzetbiztonsági kockázatot Görögországnak. Bár úgy véljük, ez utóbbitól talán nem kell tartania az MNB-nek.

A jelenlegi felhozatal

Azzal kapcsolatban, hogy jelenleg milyen görög szigetek eladóak, a privateislandsonline.com oldalt hívtuk segítségül. Eszerint nem kevesebb mint 16 szigetet lehet megvásárolni a mediterrán országban, áruk pedig a 3 millió eurótól az 50 millióig terjed, azaz jelenlegi árfolyamon 933 millió és 15,5 milliárd forint közötti összegről beszélhetünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy ennél többet nem tudnánk ilyen célra költeni, mivel a weboldalon öt olyan szigetre is bukkantunk, ahol nem adtak meg irányárat, azt csak komoly érdeklődés esetén közölnek.

Nézzük akkor a részleteket: 3 millió euróért már a mienk lehet a 17,4 hektáros Gaia szigete, amely a Jón-tengeren található. A leírás szerint ideális búvóhely a milliárdosoknak (vagy akár a jegybanki dolgozóknak) mivel amellett, hogy kristálytiszta a vize, védve van az észak-keleti széltől, ráadásul számos sportolási lehetőség (vitorlázás, búvárkodás, halászat és egyéb vízi sportok) közül is választhatnak a leendő tulajdonosok. Amennyiben a jegybank úgy döntene, hogy megveszi ezt a szigetet, úgy nem kevesebb, mint hat villát is építhetne rá.

Gaia szigete
Kép: Forrás: privateislandsonline.com

Amennyiben nem akar garasoskodni az MNB, úgy jó szívvel ajánlható St. Thomas szigete, amelyért 15 millió eurót, azaz nagyjából 4,6 milliárd forintot kell letenni az asztalra. Ennyiért több mint 20 hektáros területet vehetünk Korinthoszhoz viszonylag közel, hiszen vízi taxival 20 perc alatt a szigeten lehetünk.

Igazán nagylelkű azonban akkor lenne a jegybank, ha az Omfori szigetet ajánlaná fel dolgozóinak pihenésre. Ez a 450 hektáros "földi paradicsom" 50 millió euróba, azaz 15,5 milliárd forintba kerülne (máshogy nézve nagyjából azMNB által korábban megvett Eiffel Palace irodaház árába - lásd keretes írásunkat), ami igazán aprópénz, ha a munkatársak jólétéről van szó. A szigeten jelenleg egyetlen, apró épület áll, ám az egész terület 20 százalékát nyugodtan beépítheti a leendő tulajdonos.

És végül ne feledjük, amire a privateislandsonline.com is felhívja a figyelmet: egy görög sziget megvétele alapvető státuszszimbólum.

Az MNB ingatlanvásárlásai

Még tavaly nyáron nettó 45,3 millió euró (mintegy 13,6 milliárd forint + áfa) összegért a budapesti Eiffel Palace irodaház került a jegybank tulajdonába. Idén januárba pedig nyílt árverésen 2,7 milliárd forintért vásárolt meg a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) egy Budapest II. kerület, Pusztaszeri úton található, 25 ezer négyzetméteres ingatlant, amelyet az MTA korábban természettudományi kutatóközpontként üzemeltetett. Az akkori bejelentés szerint kikiáltási áron megvette ingatlant az MNB képzési, oktatási, kutatási és konferencia központként hasznosítja.

Tavaly decemberben az MNB egyik alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) 11,2 millió euróért - több mint 3,4 milliárd forintért - vásárolta meg a budapesti Várnegyedben a Lónyay-Hatvany palotát, és szintén az alapítvány tulajdonába került az Úri utcában a régi budai városháza műemléképülete is, amelyet az MNB versenytárgyalás keretében 1,85 milliárd forintért vásárolt meg az MTA-tól. Az ingatlanokban oktatási és rendezvényközpontot, valamint angol nyelvű doktori iskolát alakítanak ki.

Emellett az MNB egy felújításra váró négyemeletes belvárosi épületet a Kálmán Imre utcában - amely az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) korábbi székháza volt - sajtóinformációk szerint 450 millió forintért vett meg, majd továbbadta a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítványnak.

Tavaly nyáron megvásárolták az egykori kecskeméti kórház épületét is 1,7 milliárd forintért, ezt a Bács-Kiskun megyei közgazdasági és pénzügyi szakemberképzést támogató Pallas Athéné Domus Mentis jegybanki alapítvány kapta meg.