Elérhetővé tette három, Magyarországról szóló jelentését az Európa Tanácshoz tartozó Korrupció Elleni Államok Csoportja, a GRECO, amelyet a 444.hu dolgozott fel. A szervezet honlapján nyilvánossá vált két 2017-es (amelyet itt és itt érhet el) és egy 2018-as évközi jelentés, amelyekben a szervezet leírja, milyen korrupciós kockázatokat lát Magyarországon és javaslatokat is tesz arra, hogy ezekkel mit lehetne kezdeni.

A három jelentésből egy a pártfinanszírozás átláthatóságáról, kettő pedig a parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészséget érintő korrupciós kockázatokról szól. A szervezet megjegyzi, hogy négy évvel ezelőtt  18 ajánlást fogalmaztak meg a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek munkájával kapcsolatos korrupció megelőzésére, amelyből összesen 5-öt hajtottak végre.

Magyarország összességében nem teljesíti a javaslatainkat, és elszomorító, hogy a hatóságok már felvilágosítást sem adnak, hogy miért nem vezetik be a korrupcióellenes intézkedéseket.

A magyar kormány korábban nem volt hajlandó hozzájárulni, hogy a szervezet nyilvánosságra hozza a Magyarországról szóló éves jelentését. Ennek ellenére most mégis az áll a GRECO honlapján, hogy a mostani három jelentést a magyar hatóságok hozzájárulásával hozza nyilvánosságra a szervezet.

A 49 tagországból álló nemzetközi szervezet ajánlásai között egyebek mellett szerepel például, hogy:

  • szigorítani kellene a képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettségét, hogy ne csak évente kelljen leadniuk egy nyilatkozatot, hanem minden alkalommal, amikor jelentősen változik a vagyoni helyzetük vagy valamilyen összeférhetetlenség merül fel, vagy valamilyen nagy ajándékot kapnak;
  • felül kellene vizsgálni Handó Tünde, pontosabban az Országos Bírósági Hivatal mindenkori elnökének bírák és bírósági vezetők kinevezésével kapcsolatos jogköreit, mert azok talán túl széleskörűek;
  • változtatni kellene a legfőbb ügyész választásának módszerén, mert a problémás, hogy a mostani rendszerben a legfőbb ügyészt csak kétharmaddal lehet leváltani, illetve mandátuma mindaddig automatikusan meghosszabbodik, amíg a parlamenti kétharmados többséggel meg nem választják az utódát;
  • a pártok pénzügyei könyvelési szinten legyenek elérhetőek mindenki számára.

A GRECO tesz például javaslatokat arra is, hogy a parlamenti képviselőknek legyen jelentési kötelezettsége például a lobbistákkal kapcsolatban, ám a 444.hu megjegyzi, hogy ebből arra lehet következtetni, hogy a Greco vagy nem érti a 2018-ra megerősödött magyar politikai rendszer - a NER - lényegét, vagy nincsenek eszközei a magyar típusú korrupció kezelésére. A fontos döntések ugyanis a miniszterelnök legszűkebb környezetében, teljesen informális módon dőlnek el, és a legfelső politikai elit már nem egyszerűen összefonódott, hanem eggyé vált a legnagyobb gazdasági érdekcsoportokkal. Tiborcz Istvánnak vagy Mészáros Lőrincnek nem kell a szó hagyományos értelmében lobbizniuk, mert a politikai rendszer működésének eleve az az egyik legfontosabb célja, hogy az ő gazdasági érdekeiket egyengesse.

A kormány szerint Magyarország végrehajtotta az ajánlásokat

A GRECO-jelentésekre a Belügyminisztérium a következőképp reagált:

A kormány fontos eredménynek tekinti, hogy Magyarország végrehajtotta a jelentések ajánlásait azokban az esetekben, ahol azok valós problémát kezelnek.

Magyarország a már megtett intézkedéseivel is emelt fővel áll a nemzetközi összehasonlítás elé: a korrupciós jellegű büntetendő cselekményekre vonatkozó valamennyi ajánlást teljesítette, és a többi ajánlás területén is megelőz számos EU-tagállamot.

A minisztérium emellett azt írja, hogy "a kormány az ajánlások átültetése során minden esetben az ország érdekeinek megfelelően jár el. Éppen ezért fenntartja a jogot arra, hogy véleménykülönbségek esetén saját álláspontját érvényesítse." A közlemény kiemeli, hogy a kormány számos intézkedést hozott a korrupció visszaszorítására, például súlyosabbak a büntetési tételek és a korábbinál szigorúbbak a közbeszerzési szabályok.

Az OBH is reagált

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szerint az Európa Tanács mellett működő GRECO jelentése egyetlen esetben sem azonosított korrupciós kockázatot a magyar bírósági rendszerben. A bíróságok honlapján közzétett közlemény kiemeli, hogy a GRECO-jelentés drasztikusan korlátozná a bírák mentelmi jogát; a jelentés szerzői szerint kizárólag a bírói tevékenységével összefüggésben, lényegileg csak a tárgyalóteremben illethet meg valakit az immunitás. Az OBH azonban ellenzi, hogy szűkítsék a mentelmi jogot, amely "a bírói függetlenség és integritás egyik sarokköve, bármiféle korlátozása veszélyes és káros" - idézi a közleményt az MTI.

A GRECO korlátozná a bírók kirendelésének lehetőségét is, noha soha nem fordult még elő, hogy az OBH elnöke a hozzájárulása nélkül rendeljen ki bírót más szolgálati helyre.

A GRECO jelentése foglalkozik a bírói álláspályázatok elbírálásával is. Ezzel kapcsolatban az OBH felidézi: 2017-ben az OBH elnöke 274 bírói álláspályázatot bírált el, melyek közül csupán 15 végződött eredménytelenül. Mivel 4 esetben pályázat sem érkezett, csupán 11 esetben (4 százalék) vetődhetne fel az elbíráló részéről bármilyen mérlegelési lehetőség. Viszont a 11-ből hat esetben az elbíráló szervek szabálysértése, ötben a pályázat kiírása óta bekövetkezett, a munkaszervezést-munkaterhelést érintő változás volt az eredménytelenné nyilvánítás oka. Ráadásul több pályázó esetén az OBH elnöke az elé került pályázati sorrendtől csak az Országos Bírói Tanács (OBT) előzetes hozzájárulásával térhet el - emelték ki.

A közleményben az áll, hogy a GRECO munkacsoportja budapesti adatgyűjtésekor az OBH joggyakorlatát nem bírálta, csupán elvi észrevételeket tett a bíróságok igazgatásának törvényi szabályozására. A jelentés esetenként tényállítások helyett puszta feltevésekből indult ki - írta az OBH -, például, amikor az OBT-re nehezedő, saját megfogalmazásában is pusztán "állítólagos" nyomásgyakorlást emlegeti.

A GRECO szerint nincs előrelépés

A GRECO jelentése a korábbi ajánlásaival kapcsolatban azt állapította meg, hogy nincs előrelépés. Az OBH elnökének hatásköre - beleértve a bírók kinevezésének és előléptetésének folyamatát - továbbra is különös jelentőséggel bír. A GRECO aggodalommal veszi tudomásul azokat a fejleményeket, amelyek a legutóbbi megfelelőségi jelentés elfogadása óta történtek Magyarországon. Ezek közé tartozik, hogy nyomás nehezedik az OBT egyes tagjaira, és "kihívások érték" az OBT legitimitását.

A GRECO nyomatékosan kéri a hatóságokat, hogy tekintsék fontosnak ezeket az ügyeket az igazságszolgáltatás függetlenségének hatékonyabb védelme érdekében. A jelentés szerint Magyarország végrehajtotta a GRECO egyes ajánlásait, ám a korrupció elleni küzdelem a magyar parlamentben és az igazságszolgáltatásban továbbra sem kielégítő, ezért az országot ezeken a területeken továbbra is kötelezettségszegési eljárás alatt kell tartani.